2013. március 31., vasárnap

Túrmezei Erzsébet: 


Két szálfát hoztak Ámon udvarára
és szólt a főpap: ,,Ámon, jól figyelj:
Kereszt legyen. Ne félj! Meg lesz az ára.
Durva, nehéz... Ne faragj rajt’ sokat.
Sürgős.’’ És Ámon munkához fogott.
Fejszecsapások hullottak a fára.
Akkor hajnalodott.

Felkelt az asszony is, a gyermek is.
,,Édesapám, milyen két furcsa fa!
Mi lesz belőle?’’ ,,Eriggy Salomé,
ne is kérdezd!’’ - döbben föl az apa.
Kis Salomé vidáman elszalad.
Milyen erős a nemrég béna láb!
Milyen jó volt Jézushoz vinni őt,
követve szívük halk sugallatát.
Csodálatos volt az a pillanat!

Ámon dolgozik. Készül a kereszt.
Nehéz a szíve. Ki is hordja majd?
Valami gyilkos, lator lázadó,
nyomorult emberteste függ le rajt.
Akárkié, annak nem hirdetett
bocsánatot szelíd Názáreti,
mint őneki.
A kis Salomé sírva jő megint:
,,Édesapám, ne ácsold azt a fát,
valami úgy fáj a szívem körül.’’

Ámon, az ács, verejtéket törül.
És két pribék cipeli már tova.
,,Hova, emberek? Csak azt, hogy hova,
kinek? Szóljatok! Két kérges kezem
keresztet, mást mindennap annyit ácsolt,
de soha semmit ilyen nehezen!’’
,,Eh, valami hamis próféta volt.
Jézus. Hiszen hallhattad a nevét.
Nem emlékszel rá?’’ - ,,Jaj! emlékezem.’’

,,Ámon, vidd már a pénzt. Kell a kereszt.
Durva, nehéz. Éppen jó lesz neki.
Ha igazán Isten fia, ne félj,
majd leszáll róla a Názáreti.
Őrajta lesz, nem a te válladon.’’
Ámon csak áll, csak áll, s két szót dadog
szünettelen: "Nem adom. Nem adom."
,,Megvettük, Ámon. Mi közünk veled?
Ácsolhatsz egyet önmagadnak is.
Ma az ács fia, holnap meg az ács.’’
,,Nem, nagyurak, kérlek, ma engemet.
Énrám sújtson le ostor, kalapács!
Ártatlan Ő. Annyit vétkeztem én.
A gyermekemet gyógyította meg!
Ha vért akartok, itt van az enyém!’’
"Elég volt Ámon, vedd a pénzedet!"

Kavargó, lármás gyülevész menet.
Látni akarnak, egymáson taposnak.
,,Ni, hogy’ vérzik! Ni, már megint verik!
Odanézzetek, már megint leroskad!’’
Ki hederítne rá, hogy valaki
ott tördeli kezét a vad menetben:
,,Nem az övé! Az enyém, az enyém!
Nekem adjátok! Az az én keresztem!’’

Csak másnap reggel vetődik haza.
Semmit se szól, semmit se kérd az asszony.
A nagy kereszt ott állt a Golgotán
s ő fenn maradt, hogy álmatlan virrasszon
és faggassa a kereszt titkait,
a nagy keresztét... hiszen az övé volt...
ő ácsolta... Virrasztott végtelen,
míg el nem kezdett pirkadni az égbolt,
Most hazajött. Az asszony is remeg.
Egymásra néznek; sír bennük a bánat.
Szívükbe hasít az a kacagó,
boldog gyermekhang. Szegény Salomé,
szegény, ő mitse sejt. ,,Édesapám,
álmomba’ láttam ám édesapámat!
Ékes királyi széket faragott
két nagy-nagy fábul. S az Úr Jézus ráült.
Koronája volt. De egész olyan volt
mint amikor meggyógyította a lábom.
Fényes angyalok álltak körülötte
és uralkodott az egész világon.
Édesapám, úgye gyönyörű álom?’’

Ámon sötét szeme látóra tágul:
,,Királyi széket... faragtam neki...
És uralkodik az egész világon?
Királyi szék lesz véres keresztfábul...
A te váltságod az Ő vére, Ámon.
Igen, kis Salomém, egyetlen leányom,
gyönyörű álmod volt: próféta-álom!’’


2013. március 25., hétfő



Tele van az élet jobbnál jobb lehetőségekkel! Annyi mindenért lehetünk hálásak! Annyi mindenben gyönyörködhetnénk! Nem azon kellene szomorkodni ami elmúlt, amin már nem lehet változtatni, ami negatív élmény volt!

...de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé... (Filippi 3:14)...

Az élet nem attól szép mert eseménytelen, nincsenek benne buktatók, fájdalmas részek, megerőltető szakaszok! Hidd el mindenkinek vannak benne ilyenek! A lényeg az, hogy te hogyan tudod feldolgozni ezeket! Engeded-e, hogy a probléma a fejed fölé nőjön, és elborítson, lenyomjon vagy tudod felülről nézni, fölé kerekedni és csak egy megoldandó feladatnak látni!

Túl kell lépnünk a múltbeli csalódásokon, bukásokon, az elszenvedett sérelmeken és fájdalmakon. Hagynod kell, hogy a múlt ajtaja teljesen becsukódjon. Ami elmúlt, azon már nem lehet segíteni. A múltat már nem lehet megváltoztatni, viszont a jövődért még tudsz tenni. Ami előtted van, sokkal fontosabb, mint ami mögötted van.
Lehetséges, hogy úgy érzed, az élet elbánt veled. A kulcs: ne maradj lent! Kelj fel újra, porold le magad, és lépj előre, hogy az ajtó be tudjon csukódni. Ha nincs senki, aki bátorítana, hogy menj előre, akkor meg kell tanulnod magadat bátorítani. Amikor reggel felkelsz, húzd ki magad, nézz a tükörbe, és mondd ezt: Túl messzire eljöttem ahhoz, hogy most itt megálljak. Lehet, hogy földhöz vágott az élet, de nem ütött ki. Felkelek, mert tudom, hogy győztes vagyok és nem áldozat. Meglátod az ajtó ki fog nyílni. Hiszem, hogy ha megőrzöd a jó hozzáállásodat, akkor még több lehetőséggel fogsz találkozni a jövőben, mint amennyit a múltban elveszítettél.

Ez egy új nap. Hadd bátorítsalak: Isten jó, és jó dolgokat tartogat a számodra. Ne táborozz le a múlt és a jövő ajtaja között, és ne is érd be az elég jó földjével. Menj tovább! Higgy! Menj előre! Nagyszerű dolgok vannak benned. Isten nem arra alkotott, hogy átlagos légy, hanem arra, hogy kiváló légy! Arra alkotott, hogy nyomot hagyj magad után ebben a generációban. Engedd el a múltat, válaszd a megbocsátást, és lépj tovább, hogy átmehess Isten áldásának nyitott ajtaján, ami éppen előtted van!
 

Joel Osteen

2013. március 24., vasárnap

Megerősít és megtart



De hűséges az Úr, aki megerősít titeket, és megőriz a gonosztól" (2Tesz 3,3). 

Az emberekből gyakran hiányzik mind az értelem, mind a hit. Mindig vannak körülöttünk oktalan és gonosz emberek. Semmi értelme, hogy vitatkozzunk velük, vagy egyezkedjünk: csalárd a szívük és fondorlat a beszédük. Mit tegyünk hát akkor? Állandóan gyötrődjünk miattuk? Nem! Forduljunk inkább erőért az Úrhoz, mert Ő hűséges. Igéjének egyetlen ígéretét sem szegi meg soha. Nem túlzottak a velünk szemben támasztott igényei, és nem zárkózik soha el, amikor kérdéseinkkel hozzá fordulunk. Hűséges Istenünk van! Örvendezzünk ezen!
Úgy megerősít bennünket, hogy a gonoszok nem okozhatják bukásunkat, és úgy megőriz, hogy mindaz a gonosz, amely most fenyeget minket, valójában nem árthat nekünk. micsoda áldás, hogy nem kell az emberekkel hadakoznunk (versengenünk), hanem az Úrhoz menekülhetünk, aki őszintén együtt érez velünk. Van egy hűséges szív, van változhatatlan, örök szeretet; találjuk meg Benne nyugalmunkat. Az Úr valóra váltja, amit szolgáival eltervezett. Ne engedjük, hogy a félelemnek akár csak az árnyéka is elhomályosítsa lelkünket . Sem az emberek, sem az ördögök nem tudnak semmi olyasmit tenni, ami megfoszthatna minket Isten gondoskodásától és védelmétől. Kérjük ma az Urat, hogy erősítsen és tartson meg kegyelmében bennünket.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből


Uram a mindennapok küzdelméhez adj erőt nekem.

Kérlek taníts meg engem a lépésről - lépésre feléd haladás művészetére,

hogy föltaláljam magam a napi forgatagban,

hogy idejében és talpra eseten tudjak dönteni.

Ügyeimben okosan gyümölcsöztessem tapasztalataimat,

ismereteimet és segíts, hogy helyesen tudjam beosztani az időmet.

Add, hogy biztosan érezzem mely ügyem nem tűr halasztást.

Segíts, hogy időt találjak a lelki és szellemi fejlődésre is.

Kérlek segíts, hogy mindig kellőképpen készülhessek fel az előttem álló feladatra.

Add meg Uram a kegyelmet, hogy akivel csak találkozom,

arra tudjak odafigyelni és úgy tudjak neki segíteni,

mintha Téged hallgatnálak és Neked segítenék.

Add, hogy mélyen megértsem:

nehézség, sikertelenség, kudarc és zsákutca is lehet sorsom része,

sőt ezek szükségesek is ahhoz,

hogy felnőjek és megérjek.

Kérlek, szükség esetén a kellő pillanatban küldj valakit,

aki jó szívvel szemembe meri mondani az igazságot.

Tudom Uram, hogy számtalan nehézséget nem a lázas tevékenység,

hanem az idő old meg.

Te tudod, mekkora szükségünk van az őszinte barátságra.

Add, hogy kiérdemeljem az életnek ezt a legértékesebb, legszebb,

leggyöngédebb, hatalmas ajándékát.

Kérlek tartsd távol tőlem a szorongást okozó gondolatot,

miszerint életem hiábavaló lenne.

Ne azt add Uram amit kívánnék, hanem azt amire szerinted valóban szükségem van.

Kérve - kérlek taníts meg Uram a lépésről - lépésre feléd haladás művészetére.

/Antoine De Saint - Exupery/

2013. március 21., csütörtök



"Istenem, kérlek, szólj hozzám!", suttogta az ember.
És a réti pipis énekelni kezdett. 
De az ember nem hallotta meg. 

Így az ember kiáltott: "Istenem, kérlek, szólj hozzám."
Mennydörgés rázta meg az eget, és villámlás hasította ketté. 
De az ember nem hallotta meg.
Az ember körülnézett és azt mondta: "Istenem, engedd meg, hogy lássalak."
És felragyogott a nap az égen.
De az ember nem látta.
Erre az ember még hangosabban kiáltott: "Uram, tégy csodát!"
És új élet született a világra.
De az ember nem vette észre. 
Így végsõ kétségbeesésében az ember így kiáltott: "Érints meg Istenem, hogy tudjam, valóban itt vagy."
Erre Isten lenyúlt az égbõl és megérintette az embert. 
Az ember elhessegette a pillangót és tovasétált.


2013. március 20., szerda



Reggelre öröm jön!

 … este bánat áll be hozzánk, reggelre öröm. (Zsoltár 30: 5)

A Szentírás azt mondja a zsoltárban, hogy az öröm reggel jön. Amikor felébredsz reggel, Isten minden alkalommal küld neked egy különleges öröm-csomagot.  Az öröm jön és kopogtat az ajtódon. Amikor hitben ébredsz, és megteszed a megvallást, hogy „ez egy jó nap lesz”, tudod, hogy akkor éppen mit tettél? Akkor éppen ajtót nyitni mentél. Akkor éppen átvetted az öröm- ajándékot, amit Isten küldött neked. A probléma az, hogy egyesek sosem mennek ajtót nyitni. Az öröm hónapokon, sőt éveken át ott kopogtat, és azt mondja: „Gyere már! Engedj be! Boldog lehetsz! Felvidulhatsz! Élvezheted az életed!”
 Nem tudom, veled mi a helyzet, de én elhatároztam, hogy megyek és megnyitom az ajtót az örömnek. Minden reggel úgy fogok ébredni, hogy azt mondom: „Atyám, köszönöm Neked az újabb szép napot. Boldog leszek. Élvezni fogom ezt a napot. Derűsebbé fogom tenni valaki másnak az életét. Azt választom, hogy átveszem a Te öröm-ajándékodat, ma!”

Joel Osteen

Fordította: Horváth Lídia

2013. március 19., kedd




"Egy csoda úton van feléd!"
- írta valaki messziről
bátorító levélben neked.

De hadd írjak most én is levelet,
s beszélgessek benne veled.
Örömmel, bátran, bizonyosan
hadd írjam meg, hogy tévedés:
egy csoda kevés!
Nem egy, hanem száz és számtalan,
minden nap új csoda
van úton feléd!
Hogy letörölje könnyed,
hogy kútja legyen erőnek, örömnek,
szolgálatnak, bizakodásnak,
teherbírásnak,
megbocsátásnak,
megoldhatatlan kérdéseidre
váratlan megoldásnak!

Jézus Krisztusban
minden nap új csodák földje
nyílik eléd!
Száz és számtalan,
minden nap új csoda
van úton feléd!

Bár hittel hinnéd,
és soha, soha
ne felejtenéd !
Isten a mai napra is és minden napra jót tervez. Igéjében is azt mondja, hogy Ő békességet és nem romlást tervez, és reményteljes jövőt ad nekünk. Amint átléptük egy új év küszöbét, ne csak azt kérdezzük: „Istenem, mit fogsz tenni az életemben?”, hanem az életet a következő hozzáállással közelítsük meg: „Istenem, mit fogunk együtt tenni?”
Igen, Isten folyamatosan munkálkodik az életünkben, de nekünk is megvan a részünk. Csakúgy, mint Ádámnak és Évának az Édenkertben, nekünk is megvan a választási lehetőségünk. Isten ad elénk lehetőségeket, de a mi döntésünk, hogy az Ő útjait választjuk. A mi döntésünk, hogy engedelmeskedünk Igéjének életünk minden területén. A Biblia ezt úgy hívja, hogy „kimunkáljuk az üdvösségünket”. Isten munkálkodik az életünkben, mi pedig vele összeműködve lehetővé tesszük, hogy kimunkálja belőlünk, amit belénk helyezett. Ő felállítja a tervet, de nekünk kell benne járnunk. Rendelkezésünkre bocsátja az eszközöket, de nekünk kell használnunk azokat.

Az a jó hír, hogy Isten nemcsak kezünkbe adja a tervet, aztán magunkra hagy, hogy találjuk ki a terv „hogyan”-ját. Nem, Ő mellettünk van az út minden egyes lépésénél, és körbevesz minket szeretetével. Azt mondja az Írás, hogy az Ő igája könnyű és az Ő terhe édes. Ez számomra azt jelenti, hogy az Ő tervét követni könnyebb, és kevésbé terhes, mintha mindent nekem magamnak kellene kitalálnom. Nem kell azon aggódnod, hogyan fognak összeállni a dolgok, sőt még azon sem, hogy fog alakulni ez a hét, csak engedelmeskedj a Szavának, menj előre békességben, örömben és szeretetben, dicsérettel az ajkadon.
Lehet, hogy éppen nehézségekkel, vagy akadályokkal nézel szembe éppen. Lehet, hogy az év nem tűnik egy új kezdetnek. Ahelyett, hogy azt mondanád: „Uram, miért vagyok ebben a helyzetben?” mondd ezt: „Uram, hogy tudlak megdicsőíteni ebben a helyzetben?”
Ha megváltoztatjuk a fókuszunkat, és levesszük a szemünket saját magunkról, és Jézusra, a hitünk Szerzőjére és Bevégzőjére szegezzük a tekintetünket, akkor fogjuk meglátni a megoldást. Akkor fogjuk meglátni az áttörést. Emlékezz, hogy Isten jó Isten, és munkálkodik az életedben. Bízz Benne, mert Ő hűséges. Jót tervez számodra. Örül, ha látja, hogy növekedsz és sikerrel jársz.
Hozz döntést, hogy együttműködsz Vele. Tedd félre a helytelen kérdéseket, a panaszkodást, a negatív gondolkodásmódot, helyette vedd fel az Ő békéjét, örömét és járj Vele győzelemben és áldásban.
Magyar fordítás: ahitatok.hu

2013. március 18., hétfő


Jézus mindig velünk van!

Csodálatos érzés tudni, hogy Ő velünk van mindenhol, minden helyzetben! Nézd meg, hogy mi történik, ha hiszel benne!




Megvéd és befedez!


Istenem, szárnyaid árnyékában keresek oltalmat, míg elvonul a veszedelem." 
        (Zsolt 57,2/b).




Gyors szárnycsapásokkal siet az anyamadár kicsinyei védelmére. Nem vesztegeti idejét, amikor élelemszerző úton van, vagy amikor oltalmaznia kell őket a veszélytől. A mi Urunk is sasszárnyakon siet választottai megmentésére.

Az anyamadár kiterjeszti szárnyait a fészekben ülő kicsinyek felett. Tulajdon testével rejti el őket. A tyúk teste melegével melengeti csibéit, és szárnyaiból hajlékot képez, amelyben otthon érezhetik magukat kicsinyei. A mindenható Isten, a mi Urunk, ilyen oltalom választottai számára. Ő a mi menedékünk, otthonunk, mindenünk.

Amit a vigyázó és szárnyaival befedező madár a kicsinyei számára jelent, azt jelenti az Úr a mi számunkra. Ezt újra meg újra hálaadással megtapasztalhatjuk. Megvéd minden gonosztól. Az Úr ugyan a madár szárnyához hasonlítja oltalmát, de mennyivel nagyobb oltalom az, mint a madarak tollazata. A Seregek Urának ereje rejlik benne. Legyen ez vigasztalás a számunkra, hiszen a mindenható szeretet siet, hogy megszabadítson és elrejtsen bennünket.

Isten szárnyai gyorsabbak és gyengédebbek, mint a madáré, rejtőzzünk el bizalommal szárnyai árnyékában, és találjunk ott nyugalomra!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

www.bovitettbiblia.hu

2013. március 17., vasárnap

A bölcs ember mindig tudja, hogy Isten vele van.


Amikor Isten ad neked egy feladatot, akkor biztos lehetsz benne, hogy belefutsz majd késésekbe, nehézségekbe, kerülőutakba vagy zsákutcákba. Ezek az élet természetes részei. De ezekre fel lehet készülni.
Például, ha valakinek igazán volt oka az elbizonytalanodásra, akkor az Noé volt.  Tudod mennyi időbe telt Noénak a bárka megépítése? 120 évbe. Te tudnál dolgozni egy feladaton 120 évig anélkül, hogy bárkitől is kapnál egy bátorító szót?
Noé bízott Istenben. És amikor hallotta Isten figyelmeztetését a jövővel kapcsolatban, akkor Noé hitt neki még akkor is, amikor semmi jele nem volt árvíznek. Fogadni mernék, hogy több olyan nap is volt, amikor Noénak nem volt kedve dolgozni menni, de 43800 napon keresztül mindig kiment ugyanoda, és dolgozott.
Te se add fel az álmod! Ne add fel a házasságod! Ne az fel az egészséged! Ne, ne és ne add fel! Isten irányítja a dolgokat! Életed hátralévő fejezetét még nem olvastad. Isten már megírta azt, de te még nem olvastad.
A Biblia azt mondja: "Isten mindig éber, folyamatosan őrködik azok felett, akik teljesen elkötelezettek felé" (2 Krónikák 16:9 MSG ford.). Isten keresi azokat az embereket, akiket megáldhat.

(Rick Warren: Napi remény)
                                                         Egészen ért az Úr



"Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, URam."
                                       Zsoltárok 139:4 


Tapasztaltad már, hogy még nem is kérted Istentől, csak megfordult a fejedben, hogy jó lenne, és még mielőtt kérhetted volna, már beteljesedett?

Természetesen nem válna a javunkra, ha minden teljesedne, főleg azonnal, de néha Isten megajándékoz ilyen váratlan meglepetésekkel.

Aki ismeri a hajszálaink számát, mindent tud rólunk. Tudja mikor vagyunk szomorúak és miért. Tudja, mikor vagyunk fáradtak és mikor vidámak, mikor van kedvünk mindenkit a szívünkre ölelni és mikor nem akarunk emberrel még csak találkozni sem.

Milyen jó, hogy ezek az információk olyan Valakinek a birtokában vannak, Aki nem ellenünkre, hanem értünk használja föl, amit tud rólunk. 

Ennek ellenére mondjuk el Neki, hogy mi van bennünk!


Zoboki Nóra


Bizalom-játék




„A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.”
Zsidókhoz írt levél 11:1

Hit, amivel kapaszkodsz a láthatatlan Isten kezébe, és próbálsz bízni benne, hogy Ő jót akar. Hit, mert nem tehetsz mást, mert nem tudod előre a jövőt, nem látod az érem másik oldalát, a fától az erdőt, a felhő mögött ragyogó napot, csak hiszel a Gondviselésben. Hinni próbálsz abban, Ő tudja, mire van szükséged, és tudja mire van szüksége annak, akit oly nagyon szeretsz. 

Tudja, min mész keresztül, ismeri életed összes kérdőjelét. Ő ott volt melletted a félelemtől ébren töltött éjszakán, amikor tehetetlenül vártad a holnap eredményét. Ő ott volt, amikor megkaptad a hírt, és gondolataid mély csendjébe burkolóztál kétségbeesetten. Ő az, aki ma reggel is bátorítóan nyújtja feléd kezét. Szeretné, ha elengednéd a rettegést, és bíznál abban, hogy az Ő akarata lesz a legjobb számodra. 

Nézz fel a bágyadt, tavaszi égre, és lásd meg az Isten reményteli mosolyát! Ő kezében tartja a dolgokat, és a láthatatlanból egyszer majd látható lesz. Ő vigyáz rád, részese életednek, és nem hagyja, hogy bármi is tönkretegye az örökkét. Az Ő kezében igazán biztonságban vagy. 

Hát ragadd meg ma reggel a kínálkozó alkalmat, és mondj igent Isten hívására! Kapaszkodj a feléd nyújtott kézbe, és tanuld meg bátran, hittel kimondani: „Legyen meg a te akaratod!”

(Sz-Cs Andi)

2013. március 12., kedd

Egy tudós Istenről!

„Azok az emberek, akik nem tudományos munkát végeznek, abban a félreértésben élnek, hogy a tudósnak széles körű ismeretei következtében vallástalannak kell lennie; ellenkezőleg, a mi munkánk Istenhez közelebb visz bennünket.
(Ernest Rutherford, 1871-1937, Nobel-díj (fizika), 1908)






Egy pohár meséje

Középiskolai tanár körbetekint az osztályon, majd felmutat egy poharat vízzel. Mindenki arra gondolt, hogy jön a hegyi beszéd a „félig teli, félig üres” kérdéséről.

De csak annyit kérdezett:
„Szerintetek mennyire nehéz ez a pohár?"
Jöttek a tippek, hogy 5 és 20 dkg között.

A tanár azonban így válaszolt:

„Az, hogy mekkora az igazi tömege a pohárnak nem számít. Csak az számít, hogy meddig kell tartanod. Ha egy percig kell tartanod semmi baj. Ha egy órán keresztül kell tartanod, elfárad a kezed. Ha egy napig kell tartanod, akkor nem fogod érezni a karod, begörcsöl, lemerevedik.
A pohár súlya semelyik esetben sem változik, csupán az, hogy mennyi ideig tartod azt. Tegyük fel, ha az életedben jelen lévő stressz, és az aggódásaid a pohár víz.
Gondolj rá egy kis ideig, nincs semmi baj.
Gondolj rá egy kicsit tovább, és elkezd fájni. És gondolj rá egész nap, lelkileg le fog bénítani, képtelen leszel arra, hogy bármit is csinálj!
Fontos, hogy el tudd engedni benned lévő stresszt. Olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak tudod, rakd le! Ne hurcold magaddal, mikor eljön az este, és lefekszel aludni!

Emlékezz! Rakd le a poharat!”

Személy szerint úgy folytatnám, hogy add át a poharad Istennek, mert Ő azt ígérte, hogy elveszi terheinket.Adj át mindent és szabad lehetsz Istenben! amcsilla

Áldott lesz mindened, amid van





Az engedelmesség áldottá teszi mindazt, amit szorgalmunkkal megszereztünk. Amit azonnal felhasználunk, mint a friss gyümölcsöt, éppúgy áldott lesz, mint tartós használati cikkeink. Lehet. hogy csak kevés javunk van és a jövedelmünk is kicsi, esetleg sovány reggelivel indulunk munkába és szűkös ebéd vár hazatérésünkkor, mégis jó dolgunk lesz, mert Isten a kosarat áldja meg. Ha csak egyik napról a másikra élünk, akkor is éppoly jól megy sorunk, mint Izráelnek a pusztában, ahol az Úr úgy tartotta el népét, hogy mindig csak egy napra való mannát adott nekik. De mi másra volt szükségük? És nekünk mi másra van szükségünk?
Ha pedig bőségesen vannak javaink, mennyivel inkább szükséges, hogy az Úr megáldja őket! Hiszen ha többünk van, mennyi gondot okoz a dolgok beszerzése, megőrzése, kezelése és felhasználása. De ha nincs az Úr áldása javainkon, akkor egyszer csak javaink lesznek úrrá a szívünkön, valósággal bálványainkká válnak, és a velük járó gond felemészt bennünket.
Urunk, áldd meg földi javainkat! Add, hogy a Te dicsőségedre használjuk feI azokat! Segíts, hogy a világi dolgoknak ne tulajdonitsunk túl nagy jelentőséget, és a keresztyén életünk ne kerüljön miattuk veszélybe.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Milyen jó tudni, hogy az Ő szárnyai alatt biztonságban lehetünk!






                                                        Két doboz!

 

Isten két dobozt adott nekem, és azt mondta :
 
- A fekete dobozba gyűjtsd bánatodat, és minden örömödet az arany dobozba.

Megfogadtam amit mondott, így mindkét dobozba gyűjtögettem, ahogy kérte. Az arany doboz napról napra nehezebb lett, de a fekete egyre könnyebb. Kíváncsiságból kinyitottam a fekete dobozt, hogy megtudjam az okát.

 
A doboz alján találtam egy lyukat, melyen a bánat kipotyogott.
Megmutattam Istennek a lyukat és eltűnődtem,
 
- Kíváncsi vagyok, hogy hova tűntek belőle a bánataim !
Ő gyengéden elmosolyodott és így szólt :
- Gyermekem, mindegyik itt van velem.

 Megkérdeztem Istent :

 Miért adtad nekem a dobozokat ? Miért adtad az arany dobozt és a lyukas feketét ?
- Gyermekem, az arany dobozt azért adtam, hogy számold az áldásokat, a feketét pedig azért, hogy tudj elengedni..

 Hajlamosak vagyunk arra, hogy a fájdalmas és bántó dolgokat, eseményeket nem tudjuk elfeledni, és gyakran előhozzuk azokat. Ilyenkor olyasmi történik velünk, mint amikor a gyógyulás közepén tartó sebet ismét feltépnénk. Engedjük el ezeket a fájdalmakat, ne emésszük magunkat, hiszen változtatni már úgy sem tudunk rajta.

Emlékezzünk inkább a szépre, a jóra és az örömre

Ismeretlen szerző
 

2013. március 10., vasárnap



Többnyire alábecsüljük egy mosoly, egy simogatás, egy kedves szó, egy figyelő tekintet, egy őszinte bók, vagy csekélyke törődés erejét, pedig mind képes rá, hogy új irányt szabjon az életnek.
Nem is gondolnánk, mily végtelen sok lehetőség adódik nap mint nap, hogy szeretetünket kimutassuk. "

(Leo Buscaglia)


2013. március 8., péntek

Használd a memória izmod!
 
 
 
 


"A Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsétek egymást zsoltárokkal, dícséretekkel, lelki énekekkel; hálaadással énekeljetek szívetekben az Istennek." (Kolossé 3:16.)


Az egyik módja, hogy Isten beszéde benned lakjon, hogy emlékszel rá. Az emlékezésre való képesség Isten ajándéka. Lehet azt hiszed, hogy rossz a memóriád, de az igazság az, hogy milliónyi ötlet, tény, alakzat van az emlékezetedben. Arra emlékszel, ami neked fontos. Ha Isten Szava fontos neked, akkor időt töltesz azzal, hogy az emlékezetedbe vésd.

Hatalmas haszna van annak, ha emlékszel a Biblia igeverseire. Segít ellenállni a kísértésnek, bölcs döntéseket hozni, csökkenteni a stresszt, bizalmat építeni, jó tanácsokat adni, és megosztani a hitedet másokkal.
A memória olyan, mint az izom. Minél többet használod, annál erősebb lesz, és egyre könnyebben tudsz majd emlékezni az Igére. Lehet azzal kezded, hogy választasz néhány igeverset, ami megérintett és leírod őket egy kis kártyára, amit magadnál hordhatsz, és napközben átnézheted.
Bárhol emlékezhetsz az Igére: mialatt dolgozol, gyakorolsz, vezett, várakozol vagy este lefekvéskor. Az ige memorizálásának három kulcsa az ismétlés, ismétlés, ismétlés!

Mennyire változhatna meg az életed, ha egy kis "extra" időt töltenél el a Bibliával, úgy, mint a Facebookkal vagy a barátokkal való csevegéssel?
Kérd meg egy barátodat, hogy legyen felelősségteljes társad az Ige memorizálásában. Osszátok meg egymással, hogy mit tanított nektek Isten Szava!

Rick Warren: Napi remény c. könyve

2013. március 7., csütörtök


                                                              Bízz Istenben!



"Bízzatok benne mindenkor, ti népek, öntsétek ki előtte szíveteket, Isten a mi oltalmunk!" 
                      (Zsoltárok 62:9)

Meg kell bíznod Istenben, és elmondani neki a problémáidat, mert ő a te oltalmad.
Mondd el neki, ha dühös vagy csalódott vagy, vagy ha nem érzel semmit. Azokban az időszakokban, amikor egyáltalán nem érzel már semmit, mintha elveszett volna belőled a szeretet, menj oda Istenhez, mondd el neki - azután bízz benne.A szeretet érzés, de egyben cselekedet is. Ezért amikor elveszíted a szeretet érzését valaki iránt, lépj előre és szeresd cselekedetekkel. Ez majd segít abban, hogy a szeretet érzése is újra feléledjen.Mindannyiunkkal előfordul időnként, hogy elveszítjük a szeretet érzését. Általában akkor történik ez, amikor úgy döntünk, hogy inkább együtt élünk egy problémával, ahelyett, hogy kibeszélnénk vagy nyíltan szembenéznénk vele.Kezdd azzal, hogy elmondod Istennek az érzéseidet a problémával kapcsolatban. És ő megígérte, hogy a szeretetével tölti meg a szíveinket.


(Részlet Rick Warren: Napi remény című írásából)
                                 Ő vezet minket!

Isten nem teszi lehetővé, hogy lássuk a távoli képet. Így talán jobb, ha nem is próbáljuk kikutatni. Ő lámpást ígért, ami a lábunk előtt megvilágítja az utat, nem pedig jövőbe látó kristálygömböt.

Nem szükséges tudnunk, mi fog történni holnap. Csak arra van szükségünk, hogy tudjuk: Ő vezet minket, és kegyelmet találunk, amikor szükségünk van rá.

Max Lucado

2013. március 6., szerda




A remény, a bizalom és a hit, az Úrnak való alárendelt élettel együtt azt a bizonyosságot adja nekünk, hogy soha nem vagyunk egyedül. Életünk minden helyzetében bízhatunk az Úrban, és ha ezt tesszük, Ő leveszi terheinket, meggyógyítja sebeinket, megvigasztal bennünket szomorúságunkban és körülvesz szeretetével. Szárnyai alatt védelemre, gondoskodásra és örömre lelünk.

Ady Endre:


AZ ÚR ÉRKEZÉSE

Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten. 


Nem harsonával,
Hanem jött néma, igaz öleléssel,
Nem jött szép, tüzes nappalon
De háborus éjjel. 



És megvakultak
Hiú szemeim. Meghalt ifjuságom,
De őt, a fényest, nagyszerűt,
Mindörökre látom.