Egy törött cserépedény!

  
Kínában egy vízhordozónak volt két nagy cserépedénye. Annak a botnak egy-egy végén lógtak, amit a nyakában hordott. Az egyik edényen volt egy repedés, míg a másik tökéletes volt és mindig egy teljes adag vizet szállított. A pataktól a házig tartó hosszú séta végén a megrepedt edény már csak félig volt vízzel.

Két teljes évig ez így ment. Minden nap a vízhordozó már csak másfél edény vizet szállított vissza a házba. Természetesen a tökéletes edény büszke volt a teljesítményére, hisz tökéletesen csinálta. De a szegény törött cserép szégyellte a tökéletlenségét, és nyomorultnak érezte magát, hogy csak fele annyit tudott teljesíteni... A két év keserűség után egyik nap megszólította a vízhordozót a pataknál.

- Szégyellem magam, mert a víz szivárog egész úton hazafelé.

A vízhordozó így válaszolt a cserépnek:

- Észrevetted, hogy a virágok az ösvényen csak a te oldaladon teremnek, s nem a másik cserép oldalán? Ez azért van így, mert én mindig tudtam a hibádról, és virágmagot szórtam az ösvénynek ennek az oldalára. Minden nap te locsoltad őket, amíg visszasétáltunk. Két éve leszedem ezeket a gyönyörű virágokat, hogy az asztalt díszítsem velük. Ha nem lennél olyan, amilyen vagy, akkor ez a gyönyörűség nem ragyogná be a házamat.

Tanulság:

Mindannyiunknak megvan a saját különleges hibája. Mi mindannyian törött cserépedények vagyunk. De ezek a törések és hibák, amik mindannyiunkban megvannak, teszik az életünket olyan nagyon érdekessé és értékessé. Csak el kell fogadnunk mindenkit olyannak, amilyen, s a jót meglátni másokban.

 

 

 

Minden rendben?

 

 

 

 

 Mi történt veled ma? Stresszes volt az iskola számodra? Konfliktusaid voltak a munkahelyeden? Összetűzés a szomszédoddal? Korrekt voltál vele, vagy keményen összevitatkoztatok, utána is szóltál? Mi van a gondolataidban? Minden rendben van velük? Mindegy, hogy mi történt veled.

Mindegy, hogy ma milyen helytelen dolgot csináltál: te Isten gyermeke vagy, és ha őszintén fáj, amit tettél, és ha Istentől megbocsátást kérsz,

Ő meg fog bocsátani neked. A bűnöd már fenn van a kereszten. (14.v.)

 

 Csak mindezt hittel el kell fogadnod! Minél szorosabb kapcsolatban vagy Istennel, és minél inkább törekedsz arra, hogy Jézushoz hasonlóvá válj, annál nehezebb lesz számodra helytelen dolgokat cselekedni. Pál óva int az üres és megtévesztő bölcselkedéstől. Ezért kell minden nap résen lennünk, hogy ne tudjanak behálózni.

 A hétköznapok gyakran eltérítenek a céljainktól, és akkor könnyen bekapjuk a csalit. Ezért küldött Jézus emberhalászokat a világba, hogy az örömhírről beszéljenek.

 

Forrás:  http://mariettam.blogspot.ie/2012/04/minden-rendben.html

Joel Osteen: Bízz Istenben!

"..Adj hálát azokért, amiket már megadott. Ha megteszed, akkor Ő betölti a te kívánságaidat. Vannak, akik állandóan koldulnak Istentől, hogy mit szeretnének. De Ő már tudja, mit akarunk, Ő adja a kívánságot is. Nem az a baj, hogy vannak kívánságaink, hanem ha azok felemésztenek minket. A hit: bízz Istenben, hogy Ő megadja a kívánságodat a saját útján és időzítésével. Istennek teljes uralma van az életünk fölött. A mi feladatunk, hogy nyissuk meg a szívünket az Ő megoldásai előtt. Neki oly sokféle útja van, hogy az álmaidat megvalósítsa!.."

"...Hányszor hibázzuk el a csodánkat, mert túl ostobák vagyunk felismerni az Úr akaratát? Maradj nyitott! Csak azért, mert nem működik az a mód, ahogy te elképzelted, ne csüggesszen el - maradj nyitott az Ő akaratának felismerésére. Vagy negatív gondolatoknak engedem alá magam, vagy azt mondom: „Istenem, bízom benned!” Sokan feladják álmaikat, csak azért, mert nem úgy történt, ahogy kigondolták. De tudjuk, hogy Isten útjai jobbak, mint a mieink. Ha bezáródik egy ajtó előtted, lépj hátra, és ahelyett hogy elkedvetlenednél, mondd: „Uram, tudom, hogy te jobbat készítettél nekem!” Néha vannak előtted zárt ajtók is hogy nyitott ajtókat találj. A zárt ajtók segítenek az álom megnagyobbításában.

Azok a hatások, amik érnek téged, emberek, akikkel találkozol, abban segítenek, hogy légy nyitott. Néhányunk most egy nagyon szűk ketrecben van, és nem gondolod, hogy tudsz szabad életet is élni valaha. De csak azért, mert a láthatókra fókuszálsz. Isten azonban természetfeletti Isten. Ha hiszünk abban, hogy minden lehetséges annak, aki hisz – lehet, hogy a láthatóban reménytelen a helyzeted, de Istennél teljesen rendben van: tudja, hogyan fog megszabadítani!

"...Őt egyedül csak a gondolkodásunk korlátozza, az, ha elmondjuk, milyen akadályai lehetnek annak, hogy az álmaink megvalósulhassanak: a gyerekkorom nem olyan volt ..., nincs képzettségem, nincs elég pénzem, és a többi. De Istent ezek a körülmények nem korlátozzák, Neki semmi sem lehetetlen.

Neki van egy tökéletes terve a számomra! Be kell fejeznünk, hogy csak a természetes körülményeken, az akadályokon gondolkodjunk. Engedd, hogy egy új mag foganjon meg benned. Légy végre hívő és ne kételkedő! Nem kell neked kitalálnod, hogyan akarja Isten ezt a helyzetet megoldani.

Imádság: "Istenem, tudom, hogy te meg tudod tenni, amire ember nem képes. Meg tudod adni azt a lehetőséget, hogy a következő szintre jussak.” Merd hinni, hogy Istennek van egy terve. Ha nem sikerül a te terved, ne légy csalódott, hanem tedd meg, ami rajtad múlik, és tudd, hogy Isten a tenyerén hordoz. Ne engedd, hogy az álmaid felemésszenek téged és boldogtalanná tegyenek. Tedd őket az oltárra, és bízz Istenben és az Ő útjában. Neki mindig van kiútja a számodra. Ha mersz bízni Benne, és az utadat rá bízni, nemcsak a szíved kívánságát adja meg, hanem kiönti rád a támogatását és áldását minden képzeletet felülmúlóan."

(Fordította: Orbán Tibor)

Gondold meg, hogy mit jelent a remény!

"Mert reménységben tartattunk meg;

a reménység pedig, ha láttatik, nem reménység;

mert a mit lát valaki, miért reményli is azt?"

(Róm. 8:24)

 

Gondold meg, hogy mit jelent a remény!

Belévetett bizalmat.

Milyen belévetett bizalmat?

Olyan bizalmat, amely kötődik valamihez.

Mihez kötődik?

Kinek-kinek máshoz, de valamihez vagy valakihez biztosan.

Mihez kötődik a bizalom és így a reménység?

Ahhoz, aminek sikerült kivívnia a figyelmemet.

Mi vívja ki a figyelmedet?

Amit érdekesnek és értékesnek látok.

Mit látsz értékesnek?

Ami megérint.

Mi érint meg?

Ami valahogy és valamiért egy belső receptoromat elkezdi foglalkoztatni.

Mi foglalkoztatja azt a bizonyos belső receptorodat?

Az, ami fontos nekem.

Ami fontos Neked, az olyan könnyen jött, könnyen megy dolog?

Egyáltalán nem.

Miért?
Sokat kell harcolni érte. Lehet, hogy nem a megszerzéséért, de a megtartásáért mindenképpen.

No, ezért kell a reménységért küzdeni.

A küzdelem nem különleges dolog, hiszen a mindennapjainkban a jó megoldásokért mindig meg kell harcolni.
Miért hisszük, hogy a reménységért nem kell?
A reménységért is kell tenni, hiszen sokszor azt sem tudjuk, hogy miért kellene reménykednünk. Nem tudjuk, hogy miben vagy kiben kellene reménykednünk. Hogyan szeretnénk reménykedni, ha azzal már nem is foglalkozunk, hogy mi a fontos nekünk és éppen ezért már csak automatikusan hagyjuk, hogy megtörténjenek dolgok velünk? Pedig, ha elkezdjük keresni, hogy mi a fontos nekünk, mit szeretnénk elérni, milyen céljaink vannak, akkor elkezdenek dolgok és személyek fontosak lenni, és a fontossá-válás során elkezdünk járni azon az úton, ahol eddig nem is tudtunk és nem is mertünk, és hirtelen elkezd velünk mindaz megtörténni, amiről azt hittük, hogy nem is fog, és ezen az úton megtaláljuk a reménységet is.
Ez az egyik módja annak, hogyan lelhetünk rá a reménységre. Ez az egyik útja, de nem az egyetlen. Mindannyiunknak a saját útját kell megtalálnia.
Az azonban biztos, hogy nem csak az ember halott reménység nélkül, de a reménység is halott nélkülünk.

Beszélgetés Istennel

 

 Isten bár nem telefonon hív bennünket, de azt várja, hogy kapcsolatba legyünk Vele. Ilyenkor általában egy egy kijelölt időpontra gondolunk, este vagy reggel, amikor éppen ráérünk bibliát olvasni, azonban nem csak ennyit akar az időnkből, hanem sokkal többet, hogy szüntelenül imádkozzunk Hozzá. Szüntelenül Vele legyen tele a gondolatunk és a szívünk. Még ha sokszor úgy érezzük, annyira elfoglaltak vagyunk, hogy alig jut idő elcsendesedésre, tudnunk kell, hogy semmi sem olyan fontos, mint az Istennel való napi kapcsolat. Egész napunkat Ővele tölthetjük mialatt végezzük teendőinket. Róla elmélkedhetünk, szavain, melyeket kijelent a Szentírás által. Meg kell tanulnunk minél gyakrabban belevonnunk Istent a mindennapjainkba azáltal, hogy kapcsolatba vagyunk vele folyamatosan. Tőlünk függ, hogy mennyire vagyunk közel Istenhez.

Azonban nem azt várja el, hogy mindig úgy beszélgessünk Vele, ahogy "illik", fennkölt szavakat használva, hanem, hogy őszinték legyünk! Ki kell tudnunk mondani mindazt, amit igazán érzünk és gondolunk. Ha nem vagyunkőszinték Istennel, nem mondjuk el dühünket, haragunkat, kételyeinket és mindazt, amit gondolunk róla, addig meg marad a sértettségünk Vele szembe. Meg kell tudnunk nevezni sérelmeimet. Őszintének kell lennünk, ahogyan a Biblia szereplői is azok voltak: „Kiöntöm előtte panaszomat, elmondom neki nyomorúságomat. Amikor elcsügged a lelkem…” Zsoltárok (142,3-4.) Annyira közel lehetünk Istenhez amennyire csak akarunk és a vele való kapcsolat tudatosan alakítható.„Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok.” (Jakab 4,8)

Minél inkább Isten tölti ki a gondolatainkat, annál inkább lesz Vele csordultig a szívünk: „ amivel pedig csordultig van a szív, azt szólja a száj.”(Mt. 12, 34). Gyakran tölti ki gondolatainkat az aggodalom, félelem, kétség és bizonytalanság, azonban ha félre tesszük mindezeket, több helyet tudunk adni a Róla való elmélkedésnek és az Iránta való hálának: "Az imádkozásban legyetek kitartóak, és legyetek éberek: ne szűnjetek meg hálát adni." (Kolossé 4,2)
Ha elhatároztad, hogy többet fogsz beszélgetni Istennel, ne várj holnapig! Ő vár rád!

 

E. Molly

Adj egy esélyt!

A nehéz reggel utáni rövid imában, melyben még félig az álom felé csukódnak a szemhéjaid, kimondod a nevét. És kimondod egy halk sóhajban, amikor már kezdenek összecsapni a hullámok feletted. És kimondod, amikor jót kívánsz a másiknak, mert 20-30-40 éve, hogy világra küzdötte magát. És talán kimondod a nevét néhány általános közhelyben, megszokásból, bele sem gondolva, mit jelent a fogaid zárt börtönéből szökni vágyó hangok tömege.

Ma reggel gondold át, ki is Ő, akinek nevét napról napra kimondod áhítattal, félve vagy mérgesen. Kiben hiszel? Milyen a te Istened? Ki jelenik meg a szemeid előtt, ha kinyitod Bibliád kemény bőr fedelét?

A mai ige eligazítást nyújthat ebben. Ez az ige neked is szól, és rajta keresztül Isten tárja fel önmagát előtted. Mert Ő ilyen. Ő szeret, bárhova mentél, bármit is tettél. Ő nem mond le rólad, akkor sem, ha ezt te már régen megtetted. Neki fontos vagy, egyedi, és szüksége van rád.

Lehet, hogy ingatod a fejed, mert mindennapjaidból számodra nem ez a kép áll össze, mert nem úgy történnek a dolgok, ahogy te azt eltervezted. Mert van valaki, aki mindent elkövet azért, hogy a benned kialakult kép a lehető legtorzabb legyen és véletlenül se akarj közeledni Istenhez.

Ma reggel adj a Mindenhatónak egy esélyt, hogy megmutassa igazi arcát! Ma reggel engedd, hogy Ő mutatkozzon be neked, és tedd félre az előítéleteidet, a rossz történeteket, melyek görbe tükröt állítanak eléd, és nem tudod igazi fényükben látni életed tapasztalatait. Ma reggel nyiss Isten felé, és engedd Őt közel magadhoz!

Ma akard meglátni az Ő szeretetét, az Ő igazi jellemét, és engedd, hogy bemutassa, mennyire fontos vagy neki. Kezdd az előtted álló hetet azzal, hogy esélyt adsz Istennek, hogy tudd, kinek a nevét is küldöd az ég felé!

Forrás
Reggeli dicséret: Sz-Cs Andi

Tavasz

 

 

Tavaszi virágok nyílnak a kertben,

új élet kezdődik a természetben.

Piros, sárga tulipánok

mind arról beszélnek:

Itt a tavasz, minden ébred,

vége a nyers, hideg télnek.

De szívünk is újat kezdhet,

elhagyhat régi bút, keservet,

növekedhet hitben,

megújulhat szeretetben..

 

                                                      Forrás:http://keresztyenversek.webnode.sk/verseim/

Szeretet

,,A szeretet halkan, csendben osztogatja magát,

nem halljuk, csak érezzük ki nem mondott szavát.

Adja magát szülők által, érkezik baráttal,

szerelemmé változik egy igaz, tiszta vággyal.

Adhatja mindenki, megkaphatja bárki,

...tovább nem is kell érte nagy dolgot csinálni.

Elég az, ha hűségesen magunkba fogadjuk,

és amikor úgy érezzük, máris továbbadjuk.

Nem féltékeny, nem kérkedik,

csendes, alázatos,

ez, ami a szeretetben olyan csodálatos.

Kerüli az erőszakot, hisz a békességben,

nincs is nála fontosabb társ.

Egy nagy betegségben,nem pirula,

nem orvosság gyógyít meg sebeket,

többet ér mindennél a tiszta, hű szeretet.

Pedig ,,ő" csak halkan,

csendben osztogatja magát....."

Ismeretlen szerző

A megpróbáltatás

 

".....Csak olyan dolgok történnek az életünkben, melyekről Isten tud, melyeket ő enged meg, és amelyeket ő felhasznál jellemünk formálásához :

" Tudjuk azt is, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden a javukra válik,..!

(Róm 8:28).

Ezért ha türelmesen kitartunk mellette, akár társra várunk éppen, akár szenvedést próbálunk átvészelni, vagy a vezetését keresni, annak mindig lesz gyümölcse:

“De nem csak ezzel dicsekszünk, hanem a megpróbáltatásokkal is, mivel tudjuk, hogy a megpróbáltatás munkálja ki az állhatatosságot, az állhatatosság a kipróbáltságot, a kipróbáltság a reménységet; a reménység pedig nem szégyenít meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által”

(Róm 5:3-5)...

Forrás: http://mariettam.blogspot.ie/2014/03/a-megprobaltatas.html
 

Oltalom

 

Nádfedeles házikó

aranymeleg fénye,

rács nélküli ablakon

átolvad az éjbe.

 Pattogó fa lángja

árnyak táncát játsza,

mókásan kúszik

hajlott gerendákra.

 Szépen jár a bölcső,

anyácska vigyázza,

túlcsordul a szíve,

megvalósult álma.

 Ellankadt kezeit

kulcsolja imára,

odaszánja sorsát,

s bízik oltalmába.

 Veszely, 2014. március 22.

 

 

A misszionárius és a beteg kisfiú

 

"Egy misszionárius járta a környéket, hogy elvigye az evangéliumot az embereknek. Éppen odaért egy meglehetősen omlatag többemeletes házhoz, amely biztosan több száz éves volt. Egy régi falépcső vezetett meredeken felfelé, ahol a tetőtérben volt még egy kis lakás.

Hirtelen megállt a lépcsőn félúton, mert mintha egy hangot hallott volna énekelni. Nagyon meglepődött, és tovább ment felfelé a keskeny, kitaposott lépcsőn, míg a félhomályban megállt egy régi ajtó előtt, amely egy szegényes lakásba vezetett. Habozva nyitotta ki az ajtót és az egyik homályos sarokban megpillantott egy beteg fiút, aki sápadtan és soványan feküdt egy matracon. Nagyon hideg volt a szobában, mert nem volt benne fűtés, sem kályha.

A misszionárius egyetlen pillantással felmérte, hogy a fiú bizony nagyon beteg, közelebb lépett hozzá, és mivel nem volt szék, letérdelt a fekhely mellé a padlóra. Barátságosan üdvözölte a fiút, a neve és a szép dal iránt érdeklődött, amelyet ő az előbb énekelt. A fiú nagyon örült a váratlan látogatásnak, és ezt mondta: - Tomi vagyok. Aztán elmesélte a misszionáriusnak, hogy már régóta beteg és ágyban fekszik. Gyakran énekli ezt a dalt, amelyet még régebben tanult egyszer egy istentiszteleten. De nem tudta fejből ennek az éneknek minden versszakát.

Aztán elkezdett énekelni:

A mennyben otthonom,

Hol nincsen szenvedés,

Hol gond és fájdalom

S halál nem ismerős.

Hol béke vár reám,

S vihar nem ostromol.

Ahol szegény szívem megnyughatol.

A látogató nagyon örült, mert ő is szerette ezt a dalt, és tudta kívülről. Így együtt énekelték a refrént:

Ó szép hazám, dicső hazám,

Hol öröklét derül reám,

Ahol nem lesz sírás

Elválás, búcsúzás

Csak fény s megújulás,

Ó, szép hazám?

Az utolsó versszakot a misszionárius egyedül énekelte, mert Tomi már nem tudta a szöveget. Csillogó szemekkel és beesett arcán ragyogó mosollyal figyelt.

- Igen! kiáltott fel Tomi -, ez az az ének, amely akkor olyan boldoggát ette. - Azóta sem felejtette el, még ha a dal minden versszakát nem is tudta emlékezetébe idézni. Milyen jó, hogy jött a barátságos misszionárius. Most biztosan még többet hallhat erről a szép és dicső hazáról, ahol nincs szenvedés, nincs betegség, és nincsenek fájdalmak, és ahol már senki sem sír. Ott senki sem éhezik és fázik majd, mint ő most, mivel csupán néhány régi rongy szolgál neki takaróként.

Aztán megkérdezte tőle a misszionárius:

- Nos, fiam te már úton vagy efelé a szép és dicső haza felé, ahol az Úr Jézus számodra is gyönyörű lakhelyet tart készen?

A súlyosan beteg fiú sápadt arca egyre komolyabb kifejezést öltött, és a szeme lassan megtelt könnyel. A misszionárius mélyen megindult ennek láttán. Felismerte, hogy Isten vezette ehhez a halálos ágyhoz. Amikor azután megismételte a kérdést, Tomi sírásba fúló hangon felelte:

- Milyen szívesen elmennék oda! De nem tudom az utat. Gyakran voltam rossz, és nem vagyok való abba a szép és dicső hazába. Talán meg tudja mondani, tehetek-e valamit azért, hogy eljussak oda.

- Fiam, válaszolta a misszionárius -, nem tehetsz semmit. De nem is kell tenned semmit. Mindent, ami szükséges volt, megtette helyetted valaki más.

Tomi csodálkozó arcot vágott. Ilyent még sosem hallott. Nem kell semmit sem tennie azért, hogy eljusson ebbe a szép és dicső hazába? Hogyan lehetséges ez? A misszionárius, aki észrevette a fiú csodálkozó pillantását, folytatta

- Éppen most mondtad, hogy túl rossz, és gonosz vagy ahhoz, hogy eljuss abba a szép és dicső hazába, a mennybe. Igen, így van. Mert kétségtelenül vétkeztél már Isten ellen, megszegted a parancsolatait, és jó néhány gonosz dolgot elkövettél, de sohasem halottad, hogy az Úr Jézus, Isten fia a mennyei dicsőségből lejött a földre, hogy emberként lakozzék itt?

Sohasem mondták neked, hogy Ő, aki gazdag volt, érettünk szegény lett, hogy mi az Ő szegénysége által gazdagok lettünk? És senki sem mondta neked, hogy az Úr Jézus rettenetes halált halt a kereszten, hogy megmentsen bennünket, amilyen te is vagy? Igen Tomi, Isten Fia a te helyedre lépett, és elhordozta érted Isten igazságos haragját, hogy neked ne kelljen ítéletre menned. Ő volt tiszta és a szent, az ártatlan és az Igaz, és Ő meghalt értünk, a tisztátalanokért, a bűnösökért, és igaztalanokért, hogy bűnbocsánatot és örök életet nyerjünk az Ő nevébe vetett hit által.

E szavakkal a misszionárius kezébe vette a Bibliát és ezt olvasta: "Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne el ne vesszen, hanem örök élte legyen (János 3.16.)

Tomi feszülten figyelt, egy szót sem szólt. A misszionárius pedig tovább beszélt:

- Látod, tehát, hogy Isten felfoghatatlan szeretetében halálba adta Fiát értünk, bűnösökért. Te is közéjük tartozol ugye? Azután azt mondja az Úr Jézus, hogy aki hisz Őbenne, nem vész el, hanem örök élete van. És ha azt mondja: aki, akkor ebbe te is beletartozol! Hiszed-e ezt?

- Igen, felelte Tomi.., de egészen biztosan igaz, hogy az Úr Jézus azért halt meg, hogy engem is megváltson?

A misszionárius egy pillanatilag a Bibliában lapozgatott, majd felolvasta: "Igaz beszéd ez, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött a világra, hogy megtartsa a bűnösöket" (Timoteus 1.15.)

- Igen, mondta, egészen bizonyosan igaz. Az Úr Jézus érted is meghalt, és az Ő vére megtisztít téged minden bűntől.

Tomi lehunyta a szemét és egy darabig csendben feküdt. Csak az ajka mozgott. Végre ismét kinyitotta a szemét, boldog mosollyal pillantott a még mindig mellette térdelő látogatóra, és azt mondta:

- Hiszem, hogy az Úr Jézus értem is meghalt, és hordozta sok bűnömet, de hogyan volt lehetséges, hogy az Úr Jézus úgy tudott szeretni engem, pedig olyan rossz vagyok?

- Ez teljesen felfoghatatlan - felelte a misszionárius, de mégis igaz. Isten igéje mondja: "Isten pedig irántunk való szeretetét abban mutatta meg, hogy Krisztus meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk" (Róma 5.8.)

A misszionárius még hosszú ideig a fiú mellett maradt, és beszélt neki az Úr Jézusról. Minél többet halott Tomi a Jó Pásztorról, annál nagyobb lett az öröme. Amikor a misszionárius elbúcsúzott, megígérte, hogy másnap reggel visszajön. Megtartotta a szavát. Már kora reggel felfelé tartott a lépcsőn, egy élelmiszerrel és tejjel teli szatyorral. Tominak azonban már nem volt szüksége ételre. Elutazott abba a szép és dicső hazába, amiről előző este még énekelt, és ahová olyan nagyon vágyott. A jó pásztor hazavitte báránykáját. Fia élettelen teste mellett ült az édesanyja és elfúló hangon mondta el a misszionáriusnak, hogy amikor este hazatért, olyan boldogan találta Tomit, még soha azelőtt.

Újra, és újra ezt mondta:

- Jézus megváltott!

S azután elénekelte kedves dalát, mégpedig azt a versszakot is, amelyet előző este a misszionáriustól tanult. Ezzel aludt el, és többé nem ébredt föl. Tomi szíve vágya teljesült. Most ott lehet abban a szép, és dicső hazában, ahol nincs többé fájdalom, és betegség, ahol örök öröm és boldogság uralkodik..."

Ismeretlen

Rumer Godden: A szeretet

Szeretet nincsen fájdalom nélkül.

A szeretet kiválaszt, megszólít, megtart és elenged, de soha nem sajátít ki, legfeljebb örömmel elfogadja, ha önként neki ajándékozod magad.

Ahhoz, hogy értékelni tudjuk, azt amink van, előbb el kell veszíteni valami, ami igen kedves nekünk.

Lehetnek elfoglaltságaink, de ne legyenek aggodalmaink.

Isten szereti a bűnöst, de a bűnét nem.

Aki a szenvedésben szeret, az szeret igazán.

Senki sem érdemli meg, hogy szeressék. Senki, hogy ne szeressék.

Teljesen megismerni egy emberi lényt olyannak, amilyen és szeretni, lehetetlen.

Amióta feltalálták a tükröt, fölösleges másokon nevetni.

Ahhoz, hogy meglásd a tavaszt, előbb túl kell élned a telet.
 

 

Az erő

Mert hitt Istennek!

"Hit által engedelmeskedett Ábrahám, amikor elhívatott, hogy induljon el arra a helyre, amely örökségül fog kapni. És elindult, nem tudva, hova megy."

( Zsidókhoz írt levél 11: 8 )

" ... A A hit nem csak annyi, hogy hiszem, mert emberileg logikusnak látszik. A hit ráhagyatkozás arra, amit Isten ígér, Isten kijelent, még akkor is ha az nem tűnik logikusnak, és akkor is, ha nincsen másom csak a bizonytalanság.

Ábrahám elindult, mert hitt Istennek, mert igaznak fogadta el szavait, megbízott ígéretében annyira , hogy engedelmesen rá merte bízni mind szerettei, mind a saját életét és sorsát Őreá.

... Igen, számol Istennel magával azzal, hogy mindent Ő tart a kezében, mindent Ő mozgat, és mindent Ő írányít."

( Szabó J. Róbert )

Kun Zsuzsa : Párbeszéd a szeretetről

- Tulajdonképpen hol terem a szeretet? - kérdeztem egyszer egy anyát.

- Magról vetik - nevetett rám.

- És honnan szerzik hozzá a magot?

- Nem kell azt szerezni. Belőlünk magunkból pereg. S megfogan a tenyér simogatásában, a szem pillantásában és minden ölelésben.

- Öntözni nem kell?

- Dehogynem. Jó szóval.

- Nem könnyel?

- Ments ég! A könny sós és kimarja a kis szeretet palánta hajtásait.

- Hát palántázni kell a szeretetet?

- Palántázni bizony. Elültetni még a szikes talajba is. Mert ha a szeretet nem terem, kihűl a föld.

- Úgy érted, hasztalan a nap heve, ha belülről nem fűt, semmit sem ér?

- Igen, így értem, mert emberközpontú világban élek, és emberként gondolkozom.

- Elsősorban mi hát a szeretet?

- Biztonság. Ha szeretsz és szeretnek, mindig van szövetségesed.

- És mi a szeretet másodsorban?

- Erő. Ha feltöltődsz vele, könnyebbnek érzed a batyut, mit az élet a válladra rakott.

- Szeretni mégsem mindig boldogság. Néha gyötrelem. Mégis érdemes szeretni?

- Csak azt érdemes!

Joseph Prince: Tudd és hidd: Isten szeret Téged!

Valószínűleg tudod, hogy Isten törődik veled és szeret téged, és szeretetét abban mutatta meg, hogy meghalt érted a kereszten, de el is hiszed ezt? Egy dolog tudni Isten irántad levő szeretetéről, de teljesen más dolog valóban elhinni a szívedben.

Egy dolog tudni, hogy a nap süt ránk nappal. De más dolog elhinni, hogy a nap még mindig süt akkor is, ha nem érezzük melegségét és csak sötét felhőket látunk. Néha lassan tudjuk elhinni Isten irántunk való szeretetét, amikor nehéz időszakon megyünk át. De Isten azt akarja, tudd és hidd, hogy Ő szeret téged a nehézségek közepette is, amikor nehezen találsz munkát, amikor főnököd kötözködik, vagy amikor gyermeked nem akar hazajönni.

A fájdalom közepette, azt akarja, hogy tudd és hidd, hogy Ő teljesen a te oldaladon áll, megvéd és gondot visel rólad. És, ha Isten, a világegyetem leghatalmasabbja áll melletted, akkor ki győzhetne le téged?

Lehet, azt érzed, hogy nagyon elszúrtad. Isten azt akarja, hogy tudd és hidd, hogy bár mások mérgesek lehetnek rád, Ő sosem lesz mérges rád és nem is ítél el. A bűneid miatti teljes és összes haragja Jézusra hullott a kereszten. Tehát azt akarja, tudd és hidd, hogy Ő soha nem büntet már meg, mert Jézus elhordozta helyetted a büntetést.

Amikor ezredszerre is elrontod a dolgokat és nem érzed magad méltónak, tudd és hidd, hogy mennyei Atyád még mindig megajándékoz azzal, hogy nem ítél el.

Tehát jöjj merészen kegyelme trónjához, hogy irgalmat és kegyelmet találj. (Zsidók 4:16)

Barátom, tudd és hidd, hogy mivel Ő szeretett téged és meghalt érted mikor még bűnös voltál (Róma 5:8) legrosszabb állapotodban, sokkal jobban szeret most, hogy szeretett Gyermeke vagy és Isten igazságossága vagy Krisztusban! (2 Korintus 5:21)