Egy törött cserépedény!

  
Kínában egy vízhordozónak volt két nagy cserépedénye. Annak a botnak egy-egy végén lógtak, amit a nyakában hordott. Az egyik edényen volt egy repedés, míg a másik tökéletes volt és mindig egy teljes adag vizet szállított. A pataktól a házig tartó hosszú séta végén a megrepedt edény már csak félig volt vízzel.

Két teljes évig ez így ment. Minden nap a vízhordozó már csak másfél edény vizet szállított vissza a házba. Természetesen a tökéletes edény büszke volt a teljesítményére, hisz tökéletesen csinálta. De a szegény törött cserép szégyellte a tökéletlenségét, és nyomorultnak érezte magát, hogy csak fele annyit tudott teljesíteni... A két év keserűség után egyik nap megszólította a vízhordozót a pataknál.

- Szégyellem magam, mert a víz szivárog egész úton hazafelé.

A vízhordozó így válaszolt a cserépnek:

- Észrevetted, hogy a virágok az ösvényen csak a te oldaladon teremnek, s nem a másik cserép oldalán? Ez azért van így, mert én mindig tudtam a hibádról, és virágmagot szórtam az ösvénynek ennek az oldalára. Minden nap te locsoltad őket, amíg visszasétáltunk. Két éve leszedem ezeket a gyönyörű virágokat, hogy az asztalt díszítsem velük. Ha nem lennél olyan, amilyen vagy, akkor ez a gyönyörűség nem ragyogná be a házamat.

Tanulság:

Mindannyiunknak megvan a saját különleges hibája. Mi mindannyian törött cserépedények vagyunk. De ezek a törések és hibák, amik mindannyiunkban megvannak, teszik az életünket olyan nagyon érdekessé és értékessé. Csak el kell fogadnunk mindenkit olyannak, amilyen, s a jót meglátni másokban.

 

 

 

Minden rendben?

 

 

 

 

 Mi történt veled ma? Stresszes volt az iskola számodra? Konfliktusaid voltak a munkahelyeden? Összetűzés a szomszédoddal? Korrekt voltál vele, vagy keményen összevitatkoztatok, utána is szóltál? Mi van a gondolataidban? Minden rendben van velük? Mindegy, hogy mi történt veled.

Mindegy, hogy ma milyen helytelen dolgot csináltál: te Isten gyermeke vagy, és ha őszintén fáj, amit tettél, és ha Istentől megbocsátást kérsz,

Ő meg fog bocsátani neked. A bűnöd már fenn van a kereszten. (14.v.)

 

 Csak mindezt hittel el kell fogadnod! Minél szorosabb kapcsolatban vagy Istennel, és minél inkább törekedsz arra, hogy Jézushoz hasonlóvá válj, annál nehezebb lesz számodra helytelen dolgokat cselekedni. Pál óva int az üres és megtévesztő bölcselkedéstől. Ezért kell minden nap résen lennünk, hogy ne tudjanak behálózni.

 A hétköznapok gyakran eltérítenek a céljainktól, és akkor könnyen bekapjuk a csalit. Ezért küldött Jézus emberhalászokat a világba, hogy az örömhírről beszéljenek.

 

Forrás:  http://mariettam.blogspot.ie/2012/04/minden-rendben.html

Joel Osteen: Bízz Istenben!

"..Adj hálát azokért, amiket már megadott. Ha megteszed, akkor Ő betölti a te kívánságaidat. Vannak, akik állandóan koldulnak Istentől, hogy mit szeretnének. De Ő már tudja, mit akarunk, Ő adja a kívánságot is. Nem az a baj, hogy vannak kívánságaink, hanem ha azok felemésztenek minket. A hit: bízz Istenben, hogy Ő megadja a kívánságodat a saját útján és időzítésével. Istennek teljes uralma van az életünk fölött. A mi feladatunk, hogy nyissuk meg a szívünket az Ő megoldásai előtt. Neki oly sokféle útja van, hogy az álmaidat megvalósítsa!.."

"...Hányszor hibázzuk el a csodánkat, mert túl ostobák vagyunk felismerni az Úr akaratát? Maradj nyitott! Csak azért, mert nem működik az a mód, ahogy te elképzelted, ne csüggesszen el - maradj nyitott az Ő akaratának felismerésére. Vagy negatív gondolatoknak engedem alá magam, vagy azt mondom: „Istenem, bízom benned!” Sokan feladják álmaikat, csak azért, mert nem úgy történt, ahogy kigondolták. De tudjuk, hogy Isten útjai jobbak, mint a mieink. Ha bezáródik egy ajtó előtted, lépj hátra, és ahelyett hogy elkedvetlenednél, mondd: „Uram, tudom, hogy te jobbat készítettél nekem!” Néha vannak előtted zárt ajtók is hogy nyitott ajtókat találj. A zárt ajtók segítenek az álom megnagyobbításában.

Azok a hatások, amik érnek téged, emberek, akikkel találkozol, abban segítenek, hogy légy nyitott. Néhányunk most egy nagyon szűk ketrecben van, és nem gondolod, hogy tudsz szabad életet is élni valaha. De csak azért, mert a láthatókra fókuszálsz. Isten azonban természetfeletti Isten. Ha hiszünk abban, hogy minden lehetséges annak, aki hisz – lehet, hogy a láthatóban reménytelen a helyzeted, de Istennél teljesen rendben van: tudja, hogyan fog megszabadítani!

"...Őt egyedül csak a gondolkodásunk korlátozza, az, ha elmondjuk, milyen akadályai lehetnek annak, hogy az álmaink megvalósulhassanak: a gyerekkorom nem olyan volt ..., nincs képzettségem, nincs elég pénzem, és a többi. De Istent ezek a körülmények nem korlátozzák, Neki semmi sem lehetetlen.

Neki van egy tökéletes terve a számomra! Be kell fejeznünk, hogy csak a természetes körülményeken, az akadályokon gondolkodjunk. Engedd, hogy egy új mag foganjon meg benned. Légy végre hívő és ne kételkedő! Nem kell neked kitalálnod, hogyan akarja Isten ezt a helyzetet megoldani.

Imádság: "Istenem, tudom, hogy te meg tudod tenni, amire ember nem képes. Meg tudod adni azt a lehetőséget, hogy a következő szintre jussak.” Merd hinni, hogy Istennek van egy terve. Ha nem sikerül a te terved, ne légy csalódott, hanem tedd meg, ami rajtad múlik, és tudd, hogy Isten a tenyerén hordoz. Ne engedd, hogy az álmaid felemésszenek téged és boldogtalanná tegyenek. Tedd őket az oltárra, és bízz Istenben és az Ő útjában. Neki mindig van kiútja a számodra. Ha mersz bízni Benne, és az utadat rá bízni, nemcsak a szíved kívánságát adja meg, hanem kiönti rád a támogatását és áldását minden képzeletet felülmúlóan."

(Fordította: Orbán Tibor)

Gondold meg, hogy mit jelent a remény!

"Mert reménységben tartattunk meg;

a reménység pedig, ha láttatik, nem reménység;

mert a mit lát valaki, miért reményli is azt?"

(Róm. 8:24)

 

Gondold meg, hogy mit jelent a remény!

Belévetett bizalmat.

Milyen belévetett bizalmat?

Olyan bizalmat, amely kötődik valamihez.

Mihez kötődik?

Kinek-kinek máshoz, de valamihez vagy valakihez biztosan.

Mihez kötődik a bizalom és így a reménység?

Ahhoz, aminek sikerült kivívnia a figyelmemet.

Mi vívja ki a figyelmedet?

Amit érdekesnek és értékesnek látok.

Mit látsz értékesnek?

Ami megérint.

Mi érint meg?

Ami valahogy és valamiért egy belső receptoromat elkezdi foglalkoztatni.

Mi foglalkoztatja azt a bizonyos belső receptorodat?

Az, ami fontos nekem.

Ami fontos Neked, az olyan könnyen jött, könnyen megy dolog?

Egyáltalán nem.

Miért?
Sokat kell harcolni érte. Lehet, hogy nem a megszerzéséért, de a megtartásáért mindenképpen.

No, ezért kell a reménységért küzdeni.

A küzdelem nem különleges dolog, hiszen a mindennapjainkban a jó megoldásokért mindig meg kell harcolni.
Miért hisszük, hogy a reménységért nem kell?
A reménységért is kell tenni, hiszen sokszor azt sem tudjuk, hogy miért kellene reménykednünk. Nem tudjuk, hogy miben vagy kiben kellene reménykednünk. Hogyan szeretnénk reménykedni, ha azzal már nem is foglalkozunk, hogy mi a fontos nekünk és éppen ezért már csak automatikusan hagyjuk, hogy megtörténjenek dolgok velünk? Pedig, ha elkezdjük keresni, hogy mi a fontos nekünk, mit szeretnénk elérni, milyen céljaink vannak, akkor elkezdenek dolgok és személyek fontosak lenni, és a fontossá-válás során elkezdünk járni azon az úton, ahol eddig nem is tudtunk és nem is mertünk, és hirtelen elkezd velünk mindaz megtörténni, amiről azt hittük, hogy nem is fog, és ezen az úton megtaláljuk a reménységet is.
Ez az egyik módja annak, hogyan lelhetünk rá a reménységre. Ez az egyik útja, de nem az egyetlen. Mindannyiunknak a saját útját kell megtalálnia.
Az azonban biztos, hogy nem csak az ember halott reménység nélkül, de a reménység is halott nélkülünk.