Az imába vetett hit

Egy faluban nagy szárazság volt. A falu férfiai elhatározták, hogy kimemmek a határba, és ott imádkoznak esőért.

Az asszonyok a gyermekekkel otthon maradtak. Déltájt az egyik kisfiú, aki már igen éhes volt, türelmetlenül rángatta meg édesanyja szolnyáját.

Anyúúúú kérek enni! Kélelte édesanyját. Az türelemre intette: várj, míg megjön apu, azután ebédelünk. Hát hol van apu? Kérdezte a fiú.

Kimentek a határba esőért imádkozni. Felelt az anya.

A fiú szétnézett és csodálkozva kérdezte: És esernyőt nem vitt magával?

Vajon mi amikor imádkozunk, vajon mennyire hisszük, hogy imáink meghalgatásra találnak?