Válaszd az életet!

 Bizonyságul hívom ma ellenetek az eget és a földet, hogy előtökbe adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válaszd hát az életet, hogy élhess te és utódaid is! (5 Mózes 30:19)

Soha nem fogjuk élvezni az életünket, ha nem hozunk egy határozott döntést ennek érdekében. Az ördög mestere annak, hogy raboljon tőlünk, és az örömünk az egyik kedvenc célpontja.

A Nehémiás 8:10 szerint az Úr öröme a mi erősségünk. A János 10:10-ben Jézus azt mondja, hogy „a tolvaj” azért jön, hogy öljön, raboljon és pusztítson, viszont Ő azért jött, hogy életünk legyen és örömünk legyen az életben. Sátán a tolvaj, és az egyik dolog amire vágyik az, hogy elrabolja az örömünket. Ha sikerül ezt megtennie, akkor gyengék leszünk; ha pedig gyengék vagyunk, akkor az ellenség ezt jól ki tudja használni.

Gyenge hívők nem jelentenek számára és pusztító munkájára nézve veszélyt. Ha úgy akarunk élni, ahogy azt Isten eltervezte számunkra, akkor először is el kell hinnünk, hogy Isten akarata az, hogy örömben éljünk. Azután, el kell határoznunk, hogy belépünk ebbe az örömbe. Az öröm megtapasztalása életbevágóan fontos a fizikai, mentális, érzelmi és lelki egészségünk szempontjából. Ahogyan a Példabeszédek 17:22 is mondja: „A vidám szív a legjobb orvosság, a bánatos lélek pedig a csontokat is kiszárítja.” Isten akarata tehát, hogy örömünket leljük az életben. Ideje belépni ebbe a teljes és túláradó életbe, amit Isten szán nekünk.

Az öröm ugyanúgy rendelkezésünkre áll, mint a nyomorúság. A megigazultság és a békesség ugyanúgy elérhető, mint a kárhoztatás vagy a zűrzavar. Az áldás és az átok is fel van kínálva számunkra, de Isten azt szeretné, ha az életet és az áldást választanánk.

Joyce Meyer

A hiba bennem van

Egyedül ültem le olvasni a parkban, 
Szomorú fűzfának védő árnyékában. 
A csalódottságra volt elég jó okom. 
Megbántott a világ,ezt vettem én zokon. 
Ha ettől még nem lett volna elég rossz a napom, 
Elém állt egy kisfiú,izgatott volt nagyon. 
Kipirult s kifulladt a játék hevében; 
Felhevülten így szólt:Néni,ide nézzen! 
Kezében elhervadt virág kornyadozott, 
Lankadt szirmai tán nem látták a napot. 
Halott virágával küldtem volna tova, 
Mosolyt színleltem hát,s bámultam máshova. 
Nem ment el,sőt inkább mellém ült a padra, 
Virágját szaglászta,s mondta kisvártatva: 
Az illata csodás,s bizony szép is nagyon. 
Itt szedtem magának,tiszta szívvel adom.
Haldokló virág volt,mit átadott, 
Ragyogó színe rég megkopott. 
Tudtam azonban,el kell fogadnom. 
A fiú különben tán sosem hagy nyugton. 
Nyúltam a növényért,hogy elvegyem tőle, 
De ő csak tartotta fel,a levegőbe. 
Ez addig nem tűnt fel,ekkor vettem észre, 
A fiúcska nem lát,mert hogy vak szegényke. 
Hangom megremegett,szememben könny égett, 
Megköszöntem neki,hogy talált ilyen szépet. 
Szívesen;-mondta,s vidáman elfutott. 
Nem tudta,hogy bennem mily mély nyomott hagyott. 
Eltűnődtem rajta,vajon mint láthatta .?
Hogy egy nő a fűzfa alatt önmagát siratta. 
Honnan vette észre borús keservemet? 
Talán a szívével lát jól ez a gyerek? 
A vak gyermek szemével végre megértettem, 
A világgal nincs baj,itt a hiba bennem. 
Nem láttam meg eddig,milyen szép az élet 
Megfogadtam,hogy ezután élvezem a szépet. 
A hervatag kórót orromhoz emeltem, 
Gyönyörű rózsának illatát éreztem. 
Közben a fiúcska új gazzal kezében 
Egy gyanútlan öregembert készült felvidítani éppen.

Én merengő könnyesszemekkel néztem.!

 Cheryl Costello-Forshey

A pletyka

Egyszer egy pletykás asszony megtért. Elment lelkipásztorához és megkérdezte:

- Hogyan tehetném jóvá, amit elkövettem? Mit tegyek? Adjon tanácsot!

- Fogjon egy kispárnát, bontsa fel és minden ember ajtaja elé, akit megpletykált, tegyen egy tollat! - tanácsolta a pásztor.

Az asszony furcsállta a tanácsot nagyon, de mivel bűnbánata igazi volt, megtette. Ment vissza nagy örömmel:

- Kitettem a tollakat!
- Most menjen el mindenhová és szedje össze őket! - mondta a pásztor.

 Az asszony nagyra nyitotta a szemét a csodálkozástól, de nem szólt semmit. Elindult, hogy összeszedje a tollakat... Másnap szomorúan jött vissza:

- Lelkész úr! Egyetlen tollat sem találtam! Elfújta a szél...
- Látja, kedvesem, ilyen a pletyka is! Kimondja az ember, de azután már visszavenni nem tudja! Kérjen bocsánatot a gyülekezet előtt is és többé ne hordjon híreket!

 Az asszony megfogadta ezt a tanácsot is és az Úr áldott gyermeke lett. Az elvesztett bizalmat is visszakapta egy idő után a testvérektől, mert nyelvét csak bátorításra használta azután.

Igen, ha össze-vissza fecsegsz, akkor bizonyos, hogy előbb-utóbb megütöd a bokád! Mielőtt bármit mondasz, gondold át a várható következményeket és mellékhatásokat! Nem mindig úgy sül el a dolog, ahogyan elgondoltad! Mindenek előtt vidd Isten elé és szűrd át mondanivalódat a szeretet szűrőjén!

A pletykát nehéz jóvátenni, mert ha egyszer elindul, megy a maga útján ellenőrízhetetlenül...

Változások befogadása: 2 rész

Isten új szintre akar emelni.

 Ez történt az én életemben, amikor apámat elszólította az Úr. Életem legnehezebb időszaka volt, de pont ez a nehézség vitt engem tovább végzetem felé. Nem lennék ma itt, ha apám még élne. Túl egyszerű volt a háttérben. Kényelmes voltam. De amikor papát elszólította az Úr, bezárult ez az ajtó. Tettem egy lépést hittel és ekkor fedeztem fel olyan adottságokat, amikről nem is tudtam. Szeretjük, ha Isten ajtókat nyit nekünk, de néha jobban használ nekünk, ha ajtókat csuk be előttünk. Ha Isten nem csukná be az ajtót, nem akarnánk elmozdulni onnan, ahol vagyunk. Néha azért csuk be egy ajtót, hogy ne tudjunk visszamenni. Ez történt a Vörös-tengerrel is. Isten kettéválasztotta, hogy Izrael népe át tudjon kelni rajta. Amikor bezárta mögöttük a tengert, az emberek tudták, hogy már nem tudnak visszamenni. Tudták, hogy az ajtó bezárult. Néhányan közületek küzdenek a változások ellen, próbálnak hagyományokba kapaszkodni.
Joel, bárcsak úgy lenne, mint szokott, mint a régi szép időkben. Isten azt mondja, ez a korszak elmúlt. Nem arról van szó, hogy nem volt jó. Nekem csodás emlékeim vannak apámról, de nem maradhatunk ott örökre. Ideje előre haladni, ma egy új nap van és Isten új győzelmeket tartogat számodra. Új hegyeket mászhatsz meg, új barátságokat köthetsz, új üzleteket indíthatsz el. Isten megpróbálja feldúlni fészked. Ha teszel egy lépést hittel, fel fogsz fedezni magadban, hozzám hasonlóan, olyan adottságot, tehetséget, amiről nem is tudtál. Olyan helyekre jutsz el, amelyek ámulatba ejtenek. Olyasmit fogsz véghezvinni, amire sosem gondoltál volna. Mindez azért, mert Isten álma sokkal nagyobb, mint a tied. Azonban olyan gyakran maradunk ott, ahol családias, ahol nincsenek nehézségeink. Oda futunk vissza, ahol kényelmes, a régihez.

Isten új ajtókat nyitott, új lehetőségeket adott, de mi annyira arra fokuszálunk, amilyen volt, ami megszokott, hogy mindig a régihez térünk vissza. Most itt az idő, hogy elfogadd a változást. Maradj nyitott. Sosem lesz olyan, mint volt. De, Joel, akkor olyan jó volt. Igen, de hadd mondjam el, hogy sokkal jobb lesz ezután. Ne menj vissza gondolataidban,hozzá állásodban. Nem egészséges, ha mindig újraéled, hogy milyen volt. Ha egy ajtó bezárul, az azt jelenti, hogy Isten megadja neked a kegyet, hogy előbbre juthass. Tiszteletteljesen mondom, de én sosem mentem vissza apám sírjához. Szerettem apámat, de tudom, hogy ennek a korszaknak vége. Ha vissza mégy szeretted sírjához, az szép dolog addig, amíg nem a múltban élsz arra gondolva, hogy már sosem lesz olyan jó, mint volt. Porold le magad és készülj fel az újra. Barátaim, szárnyalásra születtetek. Egy pár sasszárny vár rád. Mint ahogy az anya sas, aki kiszórja fiókáit a fészekből, így kényszerítve őket arra, hogy szárnyukat használják, Isten is így szór ki bennünket fészkünkből. Ha bezárulnak ajtók, változások történnek, lásd helyes szemszögből. Ez a zavarodás felkészít egy új szintre.

 Így késztet Isten arra, hogy kiterjeszd szárnyaid és te is meg tanulj szárnyalni. Ne ragaszkodj a régihez, a hagyományoshoz. Akarj kilépni a kényelmi zónából, akarj valami újat kezdeni. Vagy talán egy olyan helyen vagy, ahol az ajtó teljesen bezárult mögötted, nem tudsz visszamenni. Ne légy negatív, keserű. Ez egy új korszak. Várd hittel, maradj reményteli. Kelj fel minden reggel lelkesen, tudván, hogy Isten tenyérén tart. Ha megtanulod nemcsak elfogadni, hanem befogadni a változást, Isten megígéri, hogy újat fog tenni. Én felfedeztem, hogy Isten új dolga sokkal jobb, mint a régi. Talán nagyszerű sikereid voltak a múltban, de a legnagyobb sikereid a jövődben vannak. Még nem élted meg a legjobb éveidet. Még nem játszottad le a legjobb játszmád. Még nem kötötted meg életed legjobb üzletét. Egyre magasabbra fogsz emelkedni. A szelek, amikről azt gondoltad, elpusztítanak, új szintre fognak repíteni. Meg fogod látni, hogy Isten olyan helyekre visz el, amiről álmodni sem mertél.

Joel Osteen.

Változások befogadása: 1 rész

Egy dolog biztos, a változás elkerülhetetlen. Változnak az emberek, munkahelyek, a csillagok, de még az évszakok is változnak. Isten úgy alkotott meg bennünket, hogy szükségünk legyen a változásra, de sokan elutasítják ezt. Ragaszkodnak a régihez, mert az családi, kényelmes, megszokott. Ha nem figyelünk oda, akkor megrekedünk, és nem növekszünk, nem terjeszkedünk, nem használjuk ki belső potenciálunkat.Ez az egyik szándéka Istennek a változásokkal. Nem akarja, hogy megrekedjünk. Néha az, ami ellen harcolunk, az, ami szerintünk megpróbál lenyomni bennünket, az valójában Isten keze, amivel új szintre akar emelni. Isten úgy dolgozik, hogy kizökkent bennünket a megszokott helyzetekből és olyan helyzetekbe hoz, amelyben terjeszkedésre késztet bennünket. Olyan helyzetekbe, hogy használjuk hitünket.

Talán nem szeretjük, talán kényelmetlen, de Isten túlságosan szeret bennünket ahhoz, hogy csak magunkra hagyjon. És ahogy Isten néha természetfölötti ajtók kinyitására képes, néha képes ajtók bezárására is. Vegyük észre, hogy semmi sem véletlenül történik. Isten mindannyiunk léptét irányítja. Ez azt jelenti, hogy ha egyik barátunk árt nekünk, ha visszaesésen megyünk keresztül, ha elveszítjük egyik szerettünket, akkor vagy befogadjuk ezt a változást és megengedjük, hogy Isten felemeljen, vagy pedig elutasítjuk és maradunk a stagnálásban, a kisszerűségben. Meg kell engednünk a változásokat. Ne a negatív oldalról közelítsd a változást, arra számítva, hogy az eredménye rossz lesz. Talán a felszínen negatív, de emlékezz rá, hogy Isten nem engedné meg, ha nem lenne vele valami szándéka. Arra használja, hogy kiterjesszen és valami módon egy új dimenzióba emeljen.
Talán azt gondoltad, hogy ezen a munkahelyen maradsz az elkövetkező 30 évben, de valamiért azok, akik mögötted voltak, már nem állnak mögötted.

 Mi ez?

Isten felkavarja a dolgokat. Könnyű ilyenkor megkeseredni, negatívvá válni, hogy Istenem, miért történik ez. De a helyes megközelítés, ha nyitott maradsz, tudván, hogy Isten uralja a helyzetet. Ha befogadod ezt a változást, akkor azok a szelek, amiknek le kellene küzdeniük téged, valójában végzeted felé fognak repíteni. Maradj nyitott a változásra. Olyan sokan ellenállnak. Ragaszkodnak azokhoz a dolgokhoz, amit Isten 10 évvel ezelőtt tett. Talán egy kapcsolatban szívünk mélyén érezzük, hogy ez a barátság nem jó nekünk, tudjuk, hogy visszatartanak attól, hogy a legtöbbet nyújtsuk, de attól félünk, ha változtatunk, nem lesz barátunk, egyedül leszünk. Nem akarjuk „himbálni a csónakot”. Ezért szokta Isten néha „felborítani a csónakot”. Néha Isten kényszerít rá, hogy előre mozduljunk. Nem azért, hogy megnehezítse életünk, hanem azért, mert arra vágyik, hogy megláthassa, amint teljes potenciálunkat elérjük. Ezért néha ő okozza, hogy a barát elhagyjon. Felkavarja a dolgokat és talán azt is hagyja, hogy a barát rosszat tegyen velünk, mert tudja, ha ő nem zárja be azt az ajtót, akkor sosem lépnénk tovább. 30 év múlva is még visszahúzna és visszatartana a végzetünktől.

Ne szomorkodj azok miatt, akik kilépnek életedből. Talán van egy barát, munkatárs, főnök, aki kilépett a kapcsolataidból. Le vagy törve, arra gondolsz, itt a vég. De vedd észre, hogy ez csak a kezdet. Isten nem tenné, ha nem tartogatna valami jobbat számodra. Talán azt gondolod, ártanak neked, de valójában jót tesznek. Küldj nekik búcsúcsókot. Sose nézz hátra, csak előre. Arról beszélek, hogy ha a dolgok kezdenek összezavarodni, akkor változás van készülőben.

 Sok évvel ezelőtt apám egy templomban pásztorkodott. Nagyszerűen csinálta, a hívek gyarapodtak. Azt gondolta, élete végéig ott marad, de egy napon valami különöset kezdett érezni, egy vágyat, hogy Istent jobban megismerje. Ez abban az időben történt, amikor testvérem, Lisa született valami rendellenességgel. A szüleim rákényszerültek, hogy ezt a változást tudomásul vegyék. Apám elvonult egy pár napra és el kezdte tanulmányozni a Bibliát. Amikor visszatért híveihez, új lelkesedéssel kezdett prédikálni arról, hogy Isten jóságos és még ma is tud gyógyítani. Azt gondolta, mindenki el lesz ragadtatva, mindenki mögé áll, de pont az ellenkezője történt. Az emberek nem értették őt. Nem illett bele a hagyományaikba, hanem attól távol esett. A régi barátok elfordultak tőle, a háta mögött kezdtek beszélni. Apám össze volt törve. Azt mondta: Istenem, én a kezükbe adtam életem.

Miért történik ez?
Tény, hogy Isten fordította el őket tőle. Isten tudta, hogy apám sosem hozta volna ki magából a maximumot ebben a korlátozott környezetben. Nagy csalódásnak tűnt. Úgy látszott, az ellenség túltesz rajta. De az az igazság, hogy a színfalak mögött Isten vezényelt. Isten látta a teljes képet. Apám elhagyta ezt a templomot. Úgy érezte, vége a pályafutásának. De valójában ez a bezárt ajtó okozta, hogy apám hittel lépjen és megalakítsa Lakewood Church-öt.

Ez 1959-ben volt Anyák Napján és ma itt vagyunk, majdnem 50 évvel később. Testvérem, Lisa, teljesen egészséges. De hiszem, hogy nem lennénk ma itt, ha Isten nem keverte volna fel a dolgokat és apám nem lett volna nyitott a változásra. Mózes azt mondta 5Mozes 32:11-ben: Ahogy egy sas felkavarja fészkét, úgy kavarja fel Isten gyermekeit.
Ha valami felkavarja életed, a dolgok kellemetlenné válnak, változások következnek be, ne kezdj el sopánkodni, hogy miért történnek velem ezek a rossz dolgok, semmi jó nem történik velem… hanem fordítsd meg és mondd: Istenem, tudom, hogy még kezedben tartod a dolgokat és azért kavarsz össze mindent, mert új ajtót akarsz nekem nyitni, hogy egy magasabb szintre emelj.

Higgy!

Valahol olvastam, hogy azoknak, akik 100 évnél tovább élnek, az egyik nyugodt tulajdonságuk az, hogy el tudják fogadni a változásokat. Nem kapaszkodnak a régibe. Ez az egyik dolog, amit anyámban szeretek. Ő még nincs 100 éves, de amikor apámat elszólította az Úr, ők már 50 éve házasok voltak. Persze nagyon csalódott volt, de túltette magát rajta. Leporolta magát, hátrahúzta vállait és felkészült az újra, amit Isten tartogatott számára. Ha lezárul egy korszak, el kell fogadnunk és fel kell készülnünk az új befogadására. Ez azt jelenti, hogy ne beszélj tovább az elvesztett állásról, a sikertelen kapcsolatról vagy arról, milyen gyorsan tudtál futni fiatalabb korodban, hogy milyen fitt voltál és mennyi hajad volt még. Ma egy új nap van és el kell fogadnod azt, ahol vagy. Meg kell tanulnod ezt a változást. Értsd meg, ami a múltban jó volt, az akkor helyes volt. De Isten haladó, szeret új dolgokat tenni. És ha ma a legtöbbet akarod magadból kihozni, akkor meg kell tanulnod nem csak elfogadni, hanem befogadni is a változást.
Csak tiszteletteljesen mondom, de néhányan ugyanabba a templomba járnak évről évre. Nem élvezik, nem növekednek, nincsenek kihívásaik, de nem mernek mást kipróbálni, mert családjuk is ebbe a templomba járt 427 évvel ezelőtt. Az ük- ük- ük- nagyapám ezen a padon ült, dédnagymamám ezen a padon ült, én ezen a padon ülök és a gyerekeim azon. Ez a mi padunk. Jobban jársz, ha egy Pitbullal szállsz szembe, semhogy megpróbáld elvenni tőlem ezt a helyet.

Mi a gond?

Ők megrekedtek a hagyományokban. A hagyomány nem rossz, de megváltozhat.
Gondoltál már rá, hogyan indíthatnál új hagyományt útjára a családodban?

Tehetsz valami mást, és ha szeretettel teszed, az emberek el fogják fogadni. Vedd észre, hogy ami a múltban jó volt, az akkor helyes volt, de most nem jó nekünk. Talán az a korszak elmúlt. Nem arról van szó, hogy rossz volt, hanem most új nap van, és Isten újat akar tenni. Vannak, akik csak ülnek és arra várnak, hogy Isten tegyen valamit, amit 15 éve tett meg. Isten egész idő alatt hajtogatja, gyerünk, én új dolgot akarok tenni. Ne ragadj le a múltban. Könnyű elvenni egy kincset és megpróbálni hagyománnyá változtatni, a régi szép napokat emlegetni. Isten azt mondja, engedd el a régit és fogadd be az új napokat. Amit Isten a jövődben fog tenni, az messze felülmúlja azt, amit a múltadban tett. Nem szabad leragadnod a hagyományoknál,egy olyan munkahelyen, ahol nem fejlődsz; olyan kapcsolatban, amely a végét járja; olyan szomszédságban, ami rombol és még a helytelen hozzáállásban és gondolkodásmódban sem. Ne rohanj vissza a régihez. Régi barátságokhoz, kapcsolatokhoz, hagyományokhoz. Isten korszakokban cselekszik.

Nem arról van szó, hogy a régi rossz volt, de az a korszak elmúlt. Talán nagyszerű volt az az állás egy ideig, de most Isten más irányba próbál terelni téged. Vagy a templom, ahol családod nevelkedett, talán nagyszerű másoknak, de talán számodra egy új korszak kezdődik. Isten tudja, apám a bizonyíték rá, hogy nem kapnánk meg mindazt, ami nekünk rendeltetett, ha a korlátozó környezetben maradnánk. Megpróbálja a legtöbbet, hogy kirázzon bennünket ebből a helyzetből. Néha bezár egy ajtót és kényszerít a változásra.

Van egy barátom, aki lelke mélyén tudta, hogy ott kellett volna hagynia az állását. Annyival többre volt képes, egyszerre csak túlnőtt a feladaton. Sokszor beszéltünk erről, de ő csak maradt ott, ahol kényelmes volt neki. Ismerned kell ezt a férfit. Ő a világ legkedvesebb embere, minta alkalmazott, korán megy dolgozni és sokáig benn marad. Egy nap azonban felhívott és azt mondta: Joel, nem fogod elhinni, mi történt velem: kirúgtak. Azt kérdeztem: Téged elbocsátottak? Ez úgy hangzott, mintha azt mondta volna, hogy Teréz Anya kirabolt egy bankot. Ez lehetetlen. De néha, ha mi nem tesszük meg a lépést, Isten bezárja az ajtót és rákényszerít, hogy tovább menjünk. Ma ez az ember egy jelentős vállalat igazgató helyettese és tovább emelkedik, hogy teljes potenciálját elérje.

Ha Isten nem lett volna olyan jó, hogy bezárja azt az ajtót, akkor még mindig ott lenne. Barátaim, nem átlagosságra születtetek. Arra teremttettetek, hogy jelet hagyjatok generációnkon. Ha a dolgok felkavarodnak életedben, ajtók bezárulnak, változások következnek be, ne keseredj el, hogy újabb problémákkal kell megküzdened.

Folyt köv.

Meríts Isten benned lévő erejéből!

„Aki pedig mindent megtehet sokkal bőségesebben..." (Efezus 3:20)

A Bibliában olyan szavak vannak, amelyekben rejlő erő sokkal hatékonyabb, mint bármilyen terápia. Isten felragyogtathat egy igét, ami visszamegy a múltadba, és begyógyítja a sebeidet, irányt mutathat a legnagyobb kétségbeesésben, és reményt adhat a jövőre. A sátán megpróbálja teletölteni az elménket mindenféle szeméttel, hogy ne legyen étvágyunk Isten Igéjére. Azért teszi ezt, mert tudja, hogy a Szentírás leleplezi őt, és ugyanakkor felszabadítja a benned szunnyadó lehetőségeket. Mielőtt Jeremiás a nép vezetőjévé lett volna, mint próféta, Isten két dolgot mondott neki. 1) „Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, már ismertelek…” (Jeremiás 1:5). Nem a szüleid láttak először, hanem Isten. Őt semmi sem lepi meg veled kapcsolatban. Bármin is mentél keresztül, ő nem gondolta meg magát, nem változtat azon, kinek teremtett, és milyen rendeltetésre szánt. 2) „…mielőtt a világra jöttél, elkülönítettelek magamnak…” (Jeremiás 1:5 NIV) Azt mondod, mindig is valahogy más voltál. Azért, mert az vagy, aki vagy. Örülj neki! Hagyj fel azzal, hogy olyan helyről vársz elismerést, ahová nem tartozol! Istentől kaptál küldetést, ezért próbált az ellenség mindenáron kiiktatni. Ha egyszer ezt megérted, a küzdelmeid értelmet kapnak. Ahogy tanulmányozod Isten Igéjét, elkezded felfedezni gondolkozást megújító, életet megváltoztató erejét, amit ő már eleve letétbe helyezett benned. Isten „… mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erő szerint” – kezdj hát el meríteni ebből az erőből már ma!

Forrás: www.maiige.hu

A fodrász és az Isten

Egy ember elment levágatni a haját, és megigazíttatni a szakállát. Ahogy a fodrász dolgozni kezdett, kellemes beszélgetésbe elegyedtek. Sok mindenről szót ejtettek, különféle területeken. Végül szóba került Isten is, mire a fodrász határozottan kijelentette:

- Én nem hiszem, hogy Isten létezik.

- Miért ilyen biztos ebben? - kérdezte a vendég.

- Nos, csak ki kell nézni az utcára, hogy mindenki megértse, miért nem létezhet Isten. Most mondja meg őszintén, ha Isten létezne, hogy lehetne annyi beteg ember a világon? Hogy is hagyhatnának el szülők gyerekeket? Ha Isten létezne, se szenvedés, se fájdalom nem lenne. El nem tudok képzelni egy szeretettel teli Istent, aki lehetővé teszi mindezt körülöttünk.

A vendég gondolkodott egy kis ideig, aztán úgy döntött, hogy nem válaszol a fodrász feltevésére, mert nem akart vitába keveredni. Miután a fodrász befejezte a dolgát, a vendég fizetett, majd elbúcsúzott tőle és kilépett az utcára. A következő pillanatban szemébe ötlött egy ember, akinek hosszú, gondozatlan haja és loboncos szakálla volt. Piszkosnak és kulturálatlannak tűnt. A vendég visszafordult, és megint belépett a fodrászüzletbe, ahol megszólította a fodrászát:

- Tudja mit mondok? Nem léteznek fodrászok a világon!

- Hogy mondhat ilyet uram? - kérdezte meglepetten a fodrász. - Hiszen itt vagyok én, én fodrász vagyok, nem? Épp most fejeztem be az ön hajának és szakállának a rendbetételét.

- Nem, nem! - erősködött a vendég. - Fodrászok márpedig nem léteznek, hiszen ha léteznének, akkor nem lennének olyan hosszú, gondozatlan hajú és szakállú emberek az utcán, mint az az ember ott, látja?

- Ah, de hát attól még léteznek fodrászok! - válaszolt a mester. - Tehetek én arról, hogy az az ember nem jön be hozzám?

- Hát ez az! - bólintott rá a vendég. - Éppen erről van szó! Isten is LÉTEZIK! Tehet Ő arról, hogy az emberek nem fordulnak Hozzá, hogy nem keresik meg Őt?

A napba írja fel, a csillagokba írja fel, hogy szeret.

Ma reggel ne indulj útnak úgy, hogy nem adtál hálát azért, amid éppen van. Ma ne indulj el gyönyörködés nélkül...Gondolj az Istenre! Gyönyörű az Isten! Emlékezetessé tesz minden napot. Mindennap felkelt téged azzal a kijelentéssel, hogy SZERETLEK! A napba írja fel, a csillagokba írja fel, hogy szeret, szeret és szeret. Sose tesz neked rosszat, és mindig figyelmeztet az útkereszteződésekben. Isten létezik. Valóságos! Mindegy, hogy mit mondanak róla a kételkedők, az Isten az, akinek mondja magát. Fedezd ma fel ezt a gyönyörűséges Istent!

Nem kell egyedül szembenézned a jövővel!

Mikor vizen mégy át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok el nem borítnak, ha tűzben jársz, nem égsz meg, és a láng meg nem perzsel téged.

Ézsiás 43:2

Nem számít, mivel kell szembenézned a jövőben, mert soha nem kell egyedül szembenézned semmivel. Az Ézsaiás 43:2-ben az áll, hogy "amikor mély vizeken mész át, én veled vagyok. Amikor nehézségek folyóin kelsz át, nem fogsz belefulladni. Amikor az elnyomás tüzén sétálsz keresztül, nem fogsz elégni, és a lángok nem fognak felemészteni." (új fordítás)

A bátorság kulcsa ez: Nincs okom a félelemre, mert tudom, Isten közel van hozzám. Magunkra hagyottan elvesznénk, de a Zsidókhoz írt levélben ezt olvassuk: „Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged." (13:5).

Lehet, hogy most úgy érzed, egyedül vagy.  Talán így érzel, de nem vagy egyedül! Isten látja, hogy éppen min mész keresztül. Ő törődik veled. Isten veled van ebben a helyzetben, és megsegít, csak bízzál Benne! Soha ne felejtsd: Isten és az ember, így ketten, erős többséget  jelent.

A kételkedés és félelem csíráit Sátán elülteti majd a gondolkozásunkba: „Mi lesz veled, ha elveszted a munkádat, vagy megbetegedsz?” „Mi lesz, ha munkaképtelenné válsz?” „Mihez fogsz, ha megint leül a gazdaság?” Szorongásunknak, persze, más okai is lehetnek. Ilyenkor különösen fontos Isten ígéretére emlékezni, arra, hogy soha nem hagy el, és mindig velünk lesz. Nem is kell tudnunk, mit hoz a jövő, mert  ismerjük azt, akinek a kezében van.

Rick Warren: Daily Hope

Engedd, hadd áradjon az áldás!

Régebben hallottam egy történetet egy második osztályos kislányról, aki nyúlajakkal született. Emiatt furcsa volt a szája és a mosolya.

Mivel más volt, mint a többiek, senki sem akart vele játszani. A visszautasítás miatt nagyon alacsony lett az önbecsülése. Visszahúzódóvá és félénkké vált a társaival szemben. Nem igazán voltak barátai, mindig egyedül volt. Egy alkalommal az iskolában hallásvizsgálatot végeztek a tanulókon. A tanár egyenként felszólította a gyerekeket, hogy a tanári asztaltól indulva, szépen lassan sétáljanak az ajtó felé. Miközben így tettek, a tanár suttogott valamit, amit a tanulónak az egész osztály előtt, hangosan el kellett ismételnie. A legtöbb gyereknek a tanár ilyesmiket mondott: „Kék az ég. Van egy macska az udvaron. Ma kedd van.”

Egyszerre csak a kislányra került a sor. Nagyon félt és izgult. Ahogy a tanári asztaltól távolodott, a tanárnő ezt suttogta neki: „Bárcsak az én kislányom lennél!” Amint a kislány meghallotta ezeket a szavakat, melyek az elfogadás és az áldás szavai voltak, valami megváltozott benne. Ezek a szavak magabiztosságot és nagyobb önbecsülést adtak neki. És nem csak ez volt az egyetlen pozitív változás. Amikor a többiek számára nyilvánvalóvá vált, hogy a tanárnő mennyire szereti ezt a kislányt, az ő hozzáállásuk is megváltozott. Mostmár mindenki a barátja akart lenni. Mellé akartak ülni a menzán és meghívták magukhoz játszani iskola után.

Kedves barátom, ez egy kitűnő példa arra, hogy milyen hatalmas ereje és hatása van megerősítő szavainknak mások életére. Nemcsak az adott személyre vannak hatással a szavaid, hanem a körülötte élőkre is. A szavaid szabadjára engedhetik Isten jóindulatának az árját. A szavaid fordulópontot jelenthetnek valakinek az életében. Tartsd észben ma, hogy a szavaid életet vagy halált hordoznak. Válaszd az életet, bátoríts másokat, és engedd, hogy áradjon az áldás a szavaidon keresztül.

Joel Osteen

Magyar fordítás: ahitatok.hu

Isten kezében!

Az én számomra véletlen nincsen,
Derű vagy ború leng fejem fölött,
Mögötte ott van Atyám, az Isten;
Visszatekintve öröm, bú között
Tisztán látom mily bölcsen vezetett,
Érzem, hogy mily nagyon szeretett.
Édes béke száll szívem mélyébe:
Életemet Isten tartja kezébe.

Nem kell félnem, ha vész jő felém
Csak mit Ő enged, az eshet velem;
Szenvedéseknek sötét éjjelén járjak bár.
Béke, öröm tölti el kebelem.
Isten kezébe van az életem.
Javamra ad Ő mindent énnekem.
Ha tövis tép is, rózsa nő azon,
Hálaszó váltja fel majd panaszom.

Kezébe vette éltem kormányát
Megszabta bölcsen nekem az utat,
Rárakta a titkok homályát,
Mindig egy lépés csak, amit mutat,
És mégis megyek, amerre vezet,
Áldom azt a bölcs, hatalmas kezet,
Mely áldott, védett a múlt éveken,
Mely uralkodik a földön és egeken.

Reája bíztam életem ügyeit.
Csendben várom Őt míg intézkedik.
Mért előzném nagy csodás tervét?
Nem siet Ő, de el sem késhetik.
Mindent legjobban, legjobbkor végez
Tudom ő szeret – nekem elég ez.
Bármerre vezet, bízom benne, hisz
E földről a karja a mennyekbe visz.

Novák László

Mert van, Aki szeret...

"A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet; mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lett tökéletessé a szeretetben."

János első levele 4:18

Valaki már évezredekkel ezelőtt tudta, hogy meg fogsz születni. Tudta, hogy fognak hívni, és mosolygott magában, mikor eszébe jutottak, mik lesznek az első szavaid. Minden percben örült, hogy életet adhat neked, és tervezte az első találkozótokat, az igazi nagy találkozást, a saját tapasztalatodat. Könny szökött a szemébe, amikor arra gondolt, hányszor döntesz majd másként, és Ő nem tud veled találkozni, mert te nem akarod. Kimondhatatlan fájdalom töltötte el a szívét, amikor látta, nem akarod megismerni, és csak az előítéleteidre, a mások által rajzolt képekre hallgatsz.

De Ő nem tágított mellőled. Életed minden napját, minden percét neked ajándékozta. Gondot viselt rólad, egyengette útjaidat úgy, ahogy neked a legjobb. Számtalanszor a füledbe súgta: szeretlek, de te csak mentél tovább, és nem akartál tudomást venni róla. Nem akartad elhinni, hogy az Ő halála nélkül esélyed sem lenne az életre. Nem akartál vele foglalkozni, csak a magad világát akartad élni.

De egy este, mikor különösen rád borult a sűrű, áthatolhatatlan, reménytelen sötétség, a talaj kicsúszott a lábaid alól, és te csak zuhantál a mélybe, egy kéz, az Ő keze utánad nyúlt, és visszahozott. Visszahozott a kétségbeesésből, a reménytelenségből, a félelemből, és végre találkozhatott veled. Végre te tapasztaltad meg, kicsoda Ő, és nem másokra hallgattál. Végre engedted, hogy szeressen, és szeretete fokozatosan elvegyen a szívedből minden félelmet. A lepel lassan lehullt a szemedről, és megtapasztalhattad igazán, hogy Ő a szeretet. 

Az előtted álló héten új kihívások, új problémák, új gondok és új örömök állnak előtted. Ma reggel Ő csak azt kéri Tőled, ne felejtsd el azt a pillanatot, amikor találkoztál vele, és ne felejtsd el soha, bármit hozzon az élet, hogy Isten szeret, ennél többre nincs is ma szükséged.

Sz-Cs Andi